Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

rességét. Erdélyben Bethlen Gábor próbálkozott az üveggyártás felvirágoztatásával. Itáliai mesterek betelepítésével a fogarasföldi kománai és porumbáki uradalmakban alapított üveghutákat. Bethlen a híres Velence melletti Muránó szigetéről hozatott üvegeseket. Ugyanebben az időszakban Felső-Magyarországon, a Bars-megyei Újbányán a selmeci bányakamara létesített üvegcsűrt. A többi felső-magyarországi hutaalapítási kísérlet közül a Rákócziak tevékenysége volt a legkiemelkedőbb, akik Bethlenhez hasonlóan hoszszú életű, szépen prosperáló üzemeket hoztak létre. A Rákóczi birtokon az első fennmaradt feljegyzések már szépen működő üveghutaként említik 1641-ben a Sáros megyei zborói vár mellett üzemelő hutákat és a makovicai üvegcsűrt. Ugyancsak Rákócziak kezdeményezésére jött létre a Zboró vára melletti Sztebnyik huta, ahol többek között a numizmatikusok körében oly ismert színes robotbárcákat is préselték. A mintegy 2 cm átmérőjű R-betűvel jelzett üvegkorongok a jobbágyok által kötelező munkavégzés elismerését szolgálták. Ha az üvegkorongot kettétörve nyújtották át, akkor ez már nem az igás, hanem a gyalogosan végzett kötelező munka teljesítését igazolta. Rákóczi huták működtek még Murány vára mellett, Gömörben, a munkácsi vár szomszédságában, ahová Stompfáról telepítettek át habánokat. Feltehetően korai, XVII. század közepi, vagy talán eleji alapítású volt a regéd üveghuta is, amelyben a Rákócziak pecsétes borosüvegeit is gyártották. Az Aspremont uradalom üveg robotbárcái. XVIII. század második fele 13