Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

Tenni kell valamit, menni kell valahová, valamerre a gyógyulás- hitébert, reményében. A „mikor?" a lakodalomtól is függ. Hát mikor lesz? Azután volna valami igen bizalmas megbeszélni valónk. Legyen tehát olyan kegyes és kedves és keresse fel egyedül beteg madaramat, mert az nem bír és nem bír már! - Ezer jót kívánva csókkal és öleléssel öreg hűségese Herman Ottó 12. Budapest 1909 májusi^

1

" Édes Jóka Lidikém! A tegnapi esetet úgy értse, hogy a feleségem kitörte egyik fogát, tehát mindenáron fogorvoshoz kellett mennie - kocsin. Ma is elmegy déltájban, de nem keresheti fel magácskát, mert a 5 emelet mászását jelentené, a mit el nem bír! Arra kéreti: üzenje meg az órát mikor ölelheti nálunk - ma, vagy mikor? Feltétlenül egyedül jöjjön, mert szorosan bizalmas megbeszélésről van szó. Öleli örege Herman Ottó 13. Budapest 1910 január 2.

17 Édes Lelkeim! Megkaptuk és szívből köszönjük az újévi szerencsekivánatot; de a sors ellene fordult annak, hogy foganatosak legyenek: szegény feleségem ágynak esett, mert lábbaja kiújult. Fogadjátok öreg szívem háláját és jó kívánatait. Herman Ottó Budapest 1910 április 29.

,H Édes jó Lidike leányom! Fogadjátok mindnyájan öreg, de melegen érző szívem háláját, köszönetét azért, hogy részt kértetek bánatomból. Bizony mélyen érint az a tudat, hogy az egykoron oly népes családból utolsónak maradtam-következem. Jó öreg néném csak azt óhajtotta, hogy fölnevelhesse gyermekeit - elérte. Azután megpótolta avval: bár fölnevelhetné unokáit - azt is elérte. Azután azt mondta: most már semmi dolgom a világon. És elment. Nekem csak könyvem befejezése és a feleségem -élni kell, meddig. Nem tudom Forró öleléssel az öreg Herman Ottó 62