Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

Herman Ottó teremtette meg az anyagi kultúra kutatásának tematikáját, módszertanát is, idevonatkozó szemléletmódja máig meghatározója szemléletünknek, bár a gazdasági-társadalmi és történeti mozgatórugók keresése terén tudományunk az elmúlt évtizedek alatt jelentősen továbblépett. Fellelhető nála tudományunknak főképpen az 1930-as évektől kikristályosodó két nagy szemléleti irányzatának, a történeti-néprajzi, valamint az összehasonlító kutatásnak a nyomai is. Mestere, de ugyanakkor alázatos kutatója is volt tudományunknak. Munkája, szorgalma, főként a terepmunka fontosságának tekintetében.napjainkban is példamutató. Példája megtanít mindnyájunkat arra, hogy feladatunk az alapkutatás is, de ezt mindig ki kell egészíteni az elemzés, a feldolgozás igényével is. Polihisztor volt, de annak nemcsak tudó, hanem a dolgozó, alkotó típusa. Szellemi óriás volt, ha neinegy kis nép fiának születik, ha valamely világnyelven jelentek volna meg publikációi, ma az egyetemes néprajztudomány egyik megalapozójának tekintenék. Jegyzetek 1 Arch. Ért., 1885.153-167. 2 Herman O., 1909. A magyarok nagy ősfoglalkozása, Bp., Herman O., A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp., 1914. 3 Kállai F., Magyar régiségek nyomozása. Tudományos Gyűjtemény 1823. VII. 3-28.; CsaplovicsJ., Gemälde von Ungarn. I—II. Pest, 1829.; Ditz H., A magyar mezőgazdaság. Lipcse, 1869. 4 Vö.SzabadfalviJ., Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen, 1970. Műveltség és Hagyomány, XII. (HOMÉvk. XIII-XIV. Miskolc, 1975. 19-24.) 45