Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

tatlan kutató volt, roskatag pásztorkunyhókért, szállásokért képes volt száz és száz kilométereket utazni, gyalogolni. Herman Ottó néprajzi tevékenységének legfőbb érdeme mindezeken túl az, hogy megteremtette a magyar nép anyagi kultúrájának, közhasználatú szóval élve, a tárgyi néprajz kutatásának alapjait, tematikáját és módszertanát. Nemcsak iskolát, tudományt teremtett! Ezt, mondhatjuk majdcsak előzmények nélkül, külföldi tapasztalatok felhasználása nélkül. Külföldi elődeinek tevékenységét, BASTIAN, VIRCHOV, VOGT és RATZEL munkáit alig veszi figyelembe. Csupán a tanulmányozott anyag sugallta rendszer kibontását tekintette feladatának, saját szellemi nagysága erejével. Úgynevezett magyar módszert dolgoz ki. Biológiai iskolázottsága folytán elsősorban az önálló, a belső fejlődésben hitt. A kapcsolatokat elsősorban a rokon népek felé kereste, s csak végső soron gondolt az analógiás adatok kapcsán a szomszédos és távolabbi európai összefüggésekre. Ez egyben erénye és egyben szemléletbeli korlátja is kutatási módszerének. Szemléletmódja esetleges kritikus megítélésekor felvethető a kérdés, nem vagyunk-e utólag maximalisták a sokoldalú kutatóval szemben akkor, amikor az alapok lerakása, az alapkutatások rendszerező összesítése mellett - szinte egy évszázad távlatából— elvárnánk mai igényeink szerinti elméleti fedhetetlenséget is? Alapvető eredménye Herman Ottó néprajzi kutatásának, hogy ösztönzően hatott a rokontudományokra, elsősorban a történettudományra, a nyelvtudományra, valamint pl. az antropológiára is. Indíttatására gyűjtötte össze és adta közre a nyelvész, MUNKÁCSI Bernát A magyar népies halászat műnyelve c. 1893-ban megjelent könyvét, illetőleg a Herman Ottó által közreadott anyag alapján foghatott hozzá JANKÓ János A magyar halászat eredete c. munkájához (Bp. 1900). Közel száz esztendővel ezelőtt felismerte, hogy a fizikai-antropológiát össze kell kapcsolni az ún. kulturális-antropológiával (A magyar nép arca és jelleme). Megkezdte a rendszeres néprajzi tárgygyűjtést, ezzel a magyar néprajzi muzeológia alapjait is megvetette, kialakította a budapesti Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményét. Tevékeny részt vállalt a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, annak első éveiben elnöke is volt. Herman Ottó néprajzi tevékenységének elsősorban a fentiekben felvetett vonatkozásaival szeretnék foglalkozni. A magyar halászati eljárások kutatásának megindítása Herman Ottó érdeme. Az anyaggyűjtést 1883-ban kezdte meg a Természettudományi Társulat megbízásából, az általa gyűjtött nagyszámú szerszámanyagot 1885-ben kiállította, kutatásainak eredményét 1887-ben két kö40