Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

Pap Miklós 1955-ben tett előterjesztést a minisztériumnak egy tokaji helytörténeti gyűjtemény létrehozására, a „tanulók" kisded gyűjteményét azonban ekkor még nem tartották erre méltónak. Ezt 1958-ban újabb előterjesztés követett, több eredménye azonban ennek sem lett. Az 50-es évek második fele újabb költözködést hozott. A hídépítés miatt szükségessé vált az egykori asztalos-raktár, s 1958-ban a gyűjteményt áttelepítették a görögkeleti templom félig romos és ablaktalan épületébe. A gyűjteményt csak alkalomszerűen, ünnepek és rendezvények alkalmával tartották nyitva, de még így is sok magyar és külföldi vendég megtekintette. Közben már a támogatás is megérkezett, a községi tanács előbb évi 2000, majd már 4000 forinttal dotálta. Ezt installáció készítésére és gyűjteményi anyag vásárlására fordították. 1960-tól a járási tanács biztosított évi néhány ezer forintos dotációt a kis intézménynek és havi 300 forintot a vezetőnek. 1959-ben a templomot - a helyi tanács és a népfront kezdeményezésére -, a Magyar Ortodox Adminisztratúra a múzeum céljára - térítés ellenében - átadta. Ezt követően a járási tanács támogatásával, több mint 200 ezer forint támogatással belsőleg felújították a templomot. A felújított épületben a kiállítás 1961. június 24-én 11 órakor nyílt meg. A kiállítás őrzését a nyitvatartás alatt, általános iskolai tanulók látták el. Ugyanakkor kezdődött meg egy újabb, teljesebb kiállítási anyag összegyűjtése. A forgatókönyvet 1962-ben a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának megbízásából, Balassa Iván vezetésével Komáromy József, Kemenczei Tibor és Patay Pál készítették el. Az új állandó kiállítást 1962. október 28-án nyitották meg. A kiállítás a következő egységekből állt: Tokaj geológiai viszonyai és őskora, A szőlészet és borászat története, A város története, Tokaj-Hegyalj a képzőművészete. Az 1963. év ugyancsak jelentős változást hozott a tokaji múzeum életében. A múzeumi törvény értelmében tagjává vált a Megyei Múzeumi Szervezetnek. Ekkor lett tiszteletdíjas múzeum vezető je a kis intézménynek Pap Miklós. 1963-ban a Helytörténeti Gyűjtemény a következő gyűjtemény együttesekből állt: 175 régészeti, 104 helytörténeti, 81 iparművészeti, 64 irodalmi, 315 numizmatikai, 38 képzőművészeti, 574 néprajzi tárgy, 19 térkép, 237 fénykép, 568 filmnegatív, 36 metszet, 181 okmány és 260 egyéb adattári anyag. Pap Miklós már ekkor hozzákezdett egy újabb objektum megszerzéséhez, pontosabban megszervezéséhez: a görög templom melletti, egykori görög pince megszerzéséhez és kiállításszerű bemutatásának biztosításához. Ez azonban csak egy évtized múltán, 1974-ben valósulhatott 179