Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

22. kép. Petró Sándor szoborportréja ­Borsos Miklós műve Petró Sándor műgyűjtő tevékenysége az 1930-as évek végétől szá­mítható. Kezdetben a város és a szűkebb haza művészeinek alkotásait gyűjtötte. Gyűjteménye az 1950-es években terebélyesedett ki, akkor tűzte célul, hogy a nemzeti művészet kezdeteitől, tehát a 18. század elejé­től minden jelentősebb festőművésztől igyekszik megszerezni egy-egy jellemző alkotást. Az utóbbi egy-két évtizedben a Petró-gyűjtemény a magyar képzőművészet országosan számontartott kollekciójává fejlő­dött. Hunyadi utca 12. szám alatti lakása őrizte a gyűjtemény javát, a fa­lakon hármas-négyes-ötös sorban sorakoztak egymás felett a képek, amelyeket a hűséges segítő, Bálint közreműködésével, a gyarapodásnak és a hangulatnak a kedvéért oly sokszor átrendeztek. Magam többször szemlélhettem meg a gyűjteményt úgy, hogy Petró dr. tartotta az elma­radhatatlan kézi reflektort, amellyel a falon függők sorából ki lehetett vá­lasztani az éppen keresettet. Petró doktor nemcsak betegeit vizsgálta, vizsgáztatta jobban vagy kevésbé hozzáértő látogatóit is. O maga, az au­todidakta műértő sokszor lepipálta a professzionistákat. Dr. Petró Sándor gyűjteményére az átfogó, történeti szemlélet jel­lemző, belőle szinte nagyobb hiányok nélkül kirakható az újkori magyar 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom