Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
meg a Tokaj hegyaljai Borkombinát Borászati Múzeuma. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum pedig az elmúlt években hozta létre egyik vidéki agrárgyűjteményét és kiállítását az Abaúj megyei Kupán. A Magyar Nemzeti Múzeumnak is két intézménye működik társ-megyénkben, a történelmi Zemplénben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumának évében nyílott meg Monokon a Kossuth Emlékmúzeum. Sárospatakon, az egykori főúri kastélyban, a felszabadulás után, pontosabban 1950-ben létesült a Rákóczi Múzeum, amely a Kossuth Emlékmúzeummal együtt, 1963-tól került a Magyar Nemzeti Múzeum kezelésébe. Országunk egyik legnagyobb muzeális intézménye várkiállításnak, Rákóczi-kiállításnak, iparművészeti és néprajzi tárlatoknak ad helyet. A felsoroltak mellett még több tanácsi fenntartású kisgyűjtemény és kiállítóhely, pl. városi és falusi galériák működnek általában tanácsi kezelésben. Ha a történeti és táji tagolódás szerint vizsgáljuk megyéink múzeumait ugyancsak érdekes kép tárul elénk. A történeti Abaúj vármegye múzeuma Kassán 1874-ben létesült, Gömöré Rozsnyón és Rimaszombaton működik. Zemplén vármegye egykori székhelyén, Sátoraljaújhelyen nincsen és nem is volt múzeum. A felszabadulás után azonban a megye településein igen gazdag múzeumhálózat létesült: Sárospatak, Monok és Tolcsva mellett Szerencsen és Tokajban. Pácinban későreneszánsz, ún. Mágócsi kastélyban előreláthatólag 1986 tavaszán nyitja meg kapuit a Bodrogközi Kastélymúzeum. Megyénk múzeumhálózatára nagyarányú topográfiai egyenetlenség, illetőleg igen változatos fenntartási-irányítási sajátosság jellemző. 2. Borsod vármegye múzeuma a 19. század utolsó évében, 1899-ben létesült, első kiállítása 1902-ben nyílt. A múzeum bölcsőjénél századunk első évtizedében jeles személyek szorgoskodtak: A matyó népéletet és népművészetet a legendás életű Kóris Kálmán örökítette meg számunkra üvegnegatívjain. A palóc népköltészetet Istvánffy Gyula gyűjtötte, tanulmányozta. A bükki barlangokat Herman Ottó útmutatása alapján Hillebrandt Jenő és Kadic Ottokár kutatta, ezzel alapították meg múzeumunk nemzetközileg is számontartott paleolit-gyűjteményét. A közművelődési egyesület fáradhatatlan főtitkára, Balog Bertalan által szervezett „felvidéki vándorkiállításai" kapcsán gyarapodott képzőművészeti gyűjteményünk az első legjelesebb festményekkel, pl. Szinyei Merse Pál és Fényes Adolfképeivel. Itt említendő meg Leszih Andor neve, aki majdnem egy fél évszázadon át, 1905-től 1950-ig volt intézményünk igazgatója. 134