Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

fekvő Zempléni-hegység településein. E területről több önálló könyv, számtalan tanulmány látott már eddig is napvilágot. E kutatómunka folytatásában és publikálásában részt vett az utóbbi időben a miskolci Herman Ottó Múzeum is. 1980-ban adtuk közre a Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről c. tanulmánykötetet, amelyben a táj néprajzi kutatását is összegeztük.

29 E tájról kismonográfiát jelentetett meg a debreceni Néprajzi Tanszék is.

30 Az abaúji Cserehát feltárását a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének egy évfolyama, még az 1960-as években kezdte el. E munka eredménye FUVESSY Anikó és SELMECZI KOVÁCS Attila

31 több munkája, illetőleg KUNT Ernő kismonográfiája.

32 Az 1970-es években ugyancsak az említett egyetemi tanszék kezdte el a történelmi Gömör megye magyar lakosságának néprajzi feltárását és annak monografikus feldolgozását. Az elkészült munkák közül UJVÁRY Zoltán Gömöri népdalok és népballadák, valamint PALÁDIKOVÁCS Attila A barkóság és népe c. könyvét a Herman Ottó Múzeum,

33 a DOBROSSY István-FÜGEDI Márta, illetőleg a SZÁLAY Emőke-UJVÁRY Zoltán szerzőpáros könyvét pedig a tanszék adta ki.

34 II..A legújabb magyar néprajzi kutatás, következésképpen az irodalom is meglehetősen nyitott volt az interetnikus kérdések iránt. Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának az évkönyve, a Népi Kultúra - Népi Társadalom 1973. évi kötete egész sorát közli a tanulmányoknak a kárpáti népek kulturális kapcsolatairól.

35 Békéscsabán immár két alkalommal rendezték meg a Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát.

36 Itt számbavették a kutatás eredményeit és számos új eredményt közöltek.

37 1972-ben DANKÓ Imre, 1974-ben FERENCZI Imre, 1975-ben pedig KOSA László összegezte az elmúlt évtizedek magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatását.

38 Borsod megye 18. század eleji újratelepülésének történetével az e kötetben is értekező VERES László foglalkozott.

39 A Zempléni-hegység falvainak szokásrendszerében megnyilvánuló interetnikus kapcsolatokról NIEDERMÜLLER Péter írt tanulmányt.

40 A törökdúlást követő önkéntes betelepülés és szervezett betelepítés különböző kárpát-ukrán népcsoportokat is juttatott Borsod-AbaújZemplén megye területére és részben Északkelet-Magyarország más megyéibe is. A kárpátukránokra vonatkozó ismereteinket a századelőn elsősorban HODINKA Antal, LEHOCZKY Tivadar, SZTRIPSZKY Hiador és ZSATKOVICS Kálmán írásaiból meríthetjük.

41 E nép betelepedését és elterjedését 1973-ban magyar és német nyelvű tanulmányában PALÁDI-KOVÁCS Attila foglalta össze.

42 CSORBA Csaba A kárpátuk125