Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

3. kép. Herman Ottó és Borosnyay Kamilla esküvői képe irányítja a világ első Madártani Intézetét. Több természettudományi folyóiratot szerkeszt. 1914-ben Budapesten hunyt el, sírját 1963-ban végső akarata szerint - a Miskolchoz tartozó Hámor temetőjébe helyezték át. Herman Ottó tudományos és közéleti tevékenységét 15 könyv és több mint ezeregyszáz tanulmány és cikk őrzi. Érdeklődése sokirányú volt, ezért érdemelte ki a „polihisztor" nevet. Tudományos tevékenysége főbb állomásait, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: 1876-79 között jelent meg háromkötetes monográfiája, Magyarország pókfaunája címmel, 1887-ben adja ki két kötetben A magyar halászat könyve c. nagy fontosságú monográfiáját, majd egy évvel később A halgazdaság rövid foglalatja c. munkáját. Főbb ornitológiai művei a következők: A madárvonulás elemei Magyarországban (1895), A madarak hasznáról és káráról (1901), ez utóbbi 1903-ban német nyelven is megjelent. 1906-ban Herman Ottó kezdeményezésére indult meg az évenkénti rendszeres megemlékezés: A madarak és fák napja. 10