Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

hiszen nem Sándor József volt, hanem Sándor János. Mint láttuk, József nevű fia már volt, újabb gyermekét erre már nem keresztelhette. A felesége nevét is hibásan írták Csernoszter helyett Csernosztra-nak. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy az elhalt gyermek születési helyéül Pápa szerepel a gönci anyakönyvekben.

82 Ez is bizonyítja, hogy a pápai és a telkibányai Mayer János valóban egy és ugyanaz a személy. Adataink jelzik Mayer János útjának kiemelkedőbb állomásait. A csehországi Dannovából érkezett a Veszprém megyei Pápára, melynek kőedénygyárában munkát talált. A Vinter-féle pápai kőedénygyár komoly nehézségekkel küszködik ebben az időben. A Vinter-örökösöktől a későbbi gyáralapítóhoz, Fischer Mórichoz kerül. Az intézményt 1839-ben Mayer György veszi meg az örökösöktől.

8 3 Ez a Mayer György nem volt rokona Mayer Jánosnak. Mayer János még 1839-ben is a pápai kőedénygyárban dolgozik, őt bízza meg az úriszék azzal, hogy a Mayer György által megvásárolt pápai kőedény gyár raktárának leltárát Solemarz Józseffel együtt készítse el. Az 1839-es év első felétől Mayer János neve gyakran szerepel különböző pénzügyletekkel kapcsolatban. Előbb mint kezesen hajtják be a hitelező adósságát, 1839. augusztus 11-én azonban mint kölcsönvevő is szerepel. Ekkor vesz fel feleségével, Csernoszter Ceciliával 1.800 forintos kölcsönt Fischer Mórictól.

84 Ekkor történt, hogy 1839 nyarán Mayer János Werkmeister kilép Mayer György pápai kőedénygyárából és szeptember hó 19-én már a herendi gyárban dolgozik. Ugylátszik családja továbbra is Pápán marad, mert 1840. július 28-án, Mária Anna nevű gyermekét nem Herenden, illetve az illetékes szentgáli plébánián anyakönyvezik, hanem Pápán. Veszprém megye 1841. március 1-i közgyűlésén Mayer János és felesége Tschernoster Cecilia, valamint Tschernoster Erzsébet ellen bejegyzik azt az 1.800 forintot, mellyel Fischer Móricnak tartoznak.

85 A herendi gyáralapító Stingl Vince ekkor már kiesett a herendi gyár tulajdonából, s mint a fenti bejegyzés bizonyítja, Mayer herendi pozíciója is inog. Fischer ekkor még nem tulajdonosa névlegesen a herendi kőedény- és porcelángyárnak, a gyár Mayer nevével szerepel. Egyszerű kőedény tárgyak készültek ekkor Herenden, mint a MAYER IN HEREND-bélyeges tálak bizonyítják. E kőedénytálak nagyjából olyan színvonalúak voltak, mint más ismert magyarországi kőedénygyárak produktumai. Sőt, az a körülmény, hogy peremük többnyire festett díszű, arra mutat, hogy a gyárnak - más ismert magyarországi kőedénygyárral ellentétben - festőapparátusa is volt. A Mayer-műhelyből porcelántárgyat nem ismerünk, nem tudjuk, hogy készült-e ilyen? Az a körülmény azonban, hogy 1840-ben két olyan gyár versenyez a porcelán gyártás elsőbbségének megszerzéséért, melyben Mayer János dolgozott (Pápa) és amelyben még ekkor is dolgozik (Herend) arra mutat, hogy a porcelángyártásban is lehetett jártassága.

86 Erre mutatnak Mihalik Sándor kutatásai, aki szerint szintén Mayernak jutott a döntő szerep a pápai és a herendi porcelánmassza kialakításában. Nem 40