Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Terület Fölvehető Használta hold négyszögöl marha juh 1870-ben 1. Ostor, Hársashegy, Rakottyástó, Gallya, Forrás, Királykút, Baráterdő 2. Szentistván, Létrás Szentistván-verő 3. Fehérkő, Szeleta Lencséstó, Deménypatak 4. Háromkút, Sólyomkút, Od vaskő 5. Far kasnyak, Vereskő, Ny ár új hegy, Kiscsipkésárnyék 6. Nagydélárnyék, Kerekhegy, Dubcsina 7. Jávorhegy-árnyék, Sebesvíz oldal, Jávor hegy-verő A számadat következetes arányai jelzik, hogy az erdőhivatal - a tudatos erdőgazdálkodás részeként gondosan számolt a legelők eltartóképességével. Az erdőmester az uradalom területén levő községeknek, amelyeknek nem volt legeltetésre alkalmas erdejük, kedvezményes áron legeltethető erdőt biztosított.

46 A XIX. században, s századunk első évtizedeiben az állami erdőkben szinte korlátlanul legeltettek. Azoknak a községeknek, amelyeknek az erdőben legeltetésre joga volt, ún. váltakozó legelőt jelöltek ki, vagyis a legeltetés mindig máshol folyt bizonyos időszakonként, hogy a károsodást csökkentsék. A váltólegelőre kijelölt területeket a legeltetés megszűnte után felújították. Az uradalomnak mindig ügyelnie kellett arra, hogy a jószág az időről időre felhagyandó területeken elegendő legelőt találjon. Az egész diósgyőri II. vágássorozat is váltakozó legelő volt. De az újhutai VI. vágássorozat is Diósgyőr község számára váltakozó legelőül szolgált. A 25 évesnél fiatalabb állo46. Szilas G.-Kolossváry Sz.-né 1975. 149. Felsógyor 539 400 Hámori munkások 591 936 300 Godhammer és Pilta 383 388 195 Pilta 572 949 Melczer Gyula juhainak 250 905 175 Aszalai 200 Pilta 32