Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

összes Kert Település terület Szántó Rét Legelő Erdő Szőlő gyüm. Bogács 4 286 2478 119 484 780 120 131 Borsodgeszt 2 783 1796 102 480 12 168 117 Bükkszentkereszt 4 687 160 41 102 4294 42 Bükkszentlászló 2 244 35 41 6 2127 18 Bükkzsérc 6 465 644 80 186 5267 58 100 Cserépfalu 7 704 1116 124 197 5799 116 158 Cserépváralja 2 540 480 65 385 1454 32 43 Kisgyőr 12 104 1826 313 1190 8255 131 61 Noszvaj 3 244 1317 72 293 1136 110 170 Répáshuta 2 916 33 58 97 2702 4 Sály 4 421 2490 192 898 420 108 117 Szomolya 3 940 1818 107 302 1178 247 149 A fentebbi adatok jól illusztrálják, hogy az egyes termelési övezetek települései is meglehetősen eltérő arculattal bírnak. A falvak egy részének szűk a határa, a nagyobb határúaké viszont zömmel erdő. Mindez önmagában is sejteti, hogy a lakosság általában nem tudta eltartani önmagát a mezőgazdálkodás révén, rászorult a szomszédos, mezőgazdálkodó tájak népének termékfeleslegére, s a földművelés-állattartás mellett változatos módokon igyekezett kiélni a táj adottságait, próbált alkalmazkodni azokhoz. Ez az alkalmazkodás eltérő tevékenységi formákat, foglalkozási struktúrát eredményezett, amelyre azonban jellemző volt, hogy a völgyekben a hegység belseje felé haladva, egyre nagyobb szerepet kapott a megélhetésben az erdő.

8 Ez azt is jelenti, hogy a fentebb vázolt két táji-termelési típus, két modell között korántsem éles a határ, hanem sajátos átmeneti zóna figyelhető meg. Ezért érzem túlzottan egyszerűsítőnek, kategorizálónak KOSA László és FILEP Antal megfogalmazását a Bükkalja körülhatárolásában.

9 A Bükkalja termelési rendjének sajátossága a falvak jelentős szőlő- és bortermelése, amely mezőgazdálkodásukban fontos szerepet kapott. Ez megkülönbözteti őket a hegység belsejében élő népesség tevékenységi típusaitól, de a délebbi, alföldi jellegű tájak szemtermelő gazdasági struktúrájától is. A szőlő- és bortermelés e 8. Bakó F., 1911. 143. 9. Kosa L.-FilepA., 1975. 75. Vö. még: Viga Gy., 1983. 113-121. 11