Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

a Bükk északi és déli részének telepei között van. A déli, jól kifejlődött, harmadkori dombok közti völgyekben sűrű és népes telepek keletkeztek, a termékeny földek folytán, virágzó földműveléssel... a déli oldalon egymást érik azok a községek, amelyeknek 2000-3000 lakójuk van, s néhány kis községet leszámítva (Kacs, Cserépváralja, Andornak, Borsodgeszt) mindegyik község lakossága meghaladja az ezret."

3 A későbbi geográfiai kutatások tovább differenciálták a hegység szerkezeti tagolódásáról Bak által vázolt képet,

4 előlegezvén azt is, hogy a népesség életmódjának fő vonulatai mellett az „alkalmazkodás" változatos formái lelhetők fel.

5 FRISNYÁK Sándor - ha nem is a hagyományos kultúra szempontjai alapján -, pontosabban körvonalazza a hegység főbb termelési övezeteit: „A változatos természeti-földrajzi feltételek és a sajátos történelmigazdasági fejlődés eredményeként a Bükk-vidéken több termelési öv alakult ki. A hegység középső része, a Központi-Bükk és a körülötte elhelyezkedő alacsonyabb (400-600 m-es) vonulatok az erdő- és vadgazdálkodás területei. Az ezt övező, átlag 200-300 m magas dombvidék a mezőgazdasági termelés otthona. (Ezen belül sajátosan rajzolódik ki a Bükkalja szőlő- és gyümölcstermelő sávja.) A Bükk északi és keleti szegélyterületein, a barnaszén-medencékben kialakult ipari övezet helyezkedik el."

6 Ha a fentebbi gondolatsort a tradicionális kultúra elemeivel egészítjük ki, akkor lényegében előttünk áll a Bükk hegység népi kultúrájának struktúrája. Az életmód egésze szempontjából evidensnek látszik, hogy a hegység belseje felé haladva egyre csökken a mezőgazdálkodás jelentősége, egyre nagyobb szerepet kapnak az erdő, és a különböző ásványi anyagok, illetve a rájuk épülő háziipar és erdei ipar. Az eltérő termelési struktúrát jól szemléltetik a falvak határának hasznosítását jelző statisztikai adatok. (Ezeket csak a bázisfalvakra vonatkozóan közlöm.

7 Csak egy időmetszet, a vizsgálataink szempontjából kellő biztonsággal kutatható, 1935-ös év adatait mutatom be, mert ez esetben nem különösebben lényeges a számok, illetve a velük jelölt területek arányváltozása.) l.BakJ., 1932. 12-13. 4. A Bükkalja geográfiai szerkezetére vonatkozóan összefoglalóan: Hevesi A., 1977. 33-34. Vö. még: Frisnyák S., 1958. 14-18.; Frisnyák S., 1964. 135-141. 5. Frisnyák S., 1977. 168-169. 6. Frisnyák S., 1977. 160. 7'. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. Földművelés III. Községsoros adatok. 10