Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Ugyancsak jelentős mennyiségű fát fuvaroztak el az Alföld felé a kisgyőriek is. 1910-ig az erdőmunkáért 2 szekér fát kaptak járandóságként, főleg tűzifát. Azt szállították el Mezőkeresztesre, s máshová az Alföld felé, ahol pénzért adták vagy takarmányra, kukoricára cserélték.

161 Különösen sokat megfordultak a dél-borsodi síkságon, valamint a Hejő menti falvakban. Eljutottak a fával a Tiszántúlra: megfordultak Görbeházán, Hajdúnánáson is. Tiszafürednél keltek át a folyón. Főleg pénzért adták el a fát, de volt olyan is, hogy egy szekér dinnyére cseréltek egy szekér fát, s a gyümölcsöt ezután a falujukban adták el. Harsányból a kisebb gazdák, akik 3-4 holdjukon nem tudtak megélni, szekereztek el leginkább fával az Alföldre. Részben a falu közös erdejéből, saját erdőjoguk révén szereztek fát, de vettek az erdészettől is. Harsányiak fuvarozták a fát a hejőcsabai, mezőcsáti és mezőkeresztesi pékeknek is. Cserépfalun az erdészettől váltottak fát. Többen maguk termelték ki, mert az olcsóbb volt. Volt olyan is, aki felében vállalt ritkítást az erdészettől. A faluból Mezőkövesdre és Bogácsra hordtak fát árulni, de volt, hogy Poroszlóig is leszekereztek, ahol egy szekér fáért egy szekér lucernát vagy más takarmányt kaptak. Itt kell utalnunk egy sajátos kettőségre is: miközben a cserépiek eladni is vittek fát a faluból, közben többen Répáshutáról szerezték be a jobb minőségű faanyagot a fafaragáshoz, a falu egykori virágzó háziiparához. Répáshután a cserépiek főleg bükkfát vásároltak a szövőszék készítéséhez, máskor jávorfát fakanalakhoz, favillákhoz, járomhoz, gereblyéhez. A fenyőfát deszkának vásárolták meg. Lényegében hasonló Bogács helyzete is: a falu egyfelől behozatalra szorul a fából, másfelől viszont a másutt megváltott fával folytat közvetítő kereskedelmet, ami jelentős hasznot jelent a fuvarosok számára (lásd alább). Felsőtárkányból is jelentős mennyiségű tűzifát szállítottak az Alföldre, ahol pénzért adták vagy búzára cserélték el.

162 Jelentős szerepet kapott a fával való kereskedelem Bükkzsérc életében is. „A fát vagy részként kaptuk a favágásért az erdészettől, vagy pénzen váltottuk meg. Volt, hogy ősszel 20 méter fa is összegyűlt az udvaron, s mikor kellett, főleg tél közepén kezdtük eladni. Főleg Kövesdre jártunk vele, a piacon árultuk. A vevő felült mellénk, s elvezetett oda, ahol le kellett pakolni. A fa jól jövedelmezett, mert volt olyan, amikor 8 Ft-ért lehetett megváltani 1 161. Földes László gyűjtése: E. A. 7042. 17. 162. Péter Mária és Varga Melinda gyűjtése: ENA. 2104/79.