Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

seinek is. A néprajztudományban e vonatkozásban mindenekelőtt ANDRÁSFALVY Bertalan és DANKÓ Imre tanulmányai a nyomjelzők.

2 A néprajzi vizsgálatok feltárták, hogy az eltérő adottságú régiók, nagyés kistájak népességének életmódjához alapvető szükségletként tartozik hozzá a kistájon belüli munkamegosztás, illetve a szomszédos, és gyakran távoli tájakkal való kapcsolattartás; a kultúra vonatkozásában pedig a populáció tevékenységének differenciáltsága, amely feltételezi a javak cseréjét, s a tradicionális kultúra különböző színterein, más-más módon szerveződő és funkcionáló „intézményrendszerével" bonyolítja azt.

3 Ennek a folyamatában megragadhatók a hagyományos kultúra tagolódásának bizonyos törvényszerűségei, az integrálódás és differenciálódás bizonyos mozzanatai is: pl., hogy milyen kapcsolatban vannak a termelési tájak a műveltségi csoportokkal, illetve azok kialakulásával.

4 Az említetteknek egyik előfeltétele volt a — legalább részleges — „leszámolás" a paraszti önellátás nagy hagyományú mítoszával, vagyis annak felismerése, hogy a paraszti autarkia mindig viszonylagos és gyenge volt éppen a környezethez való alkalmazkodás miatt. Rendkívül fontos e szempontból annak felismerése is, hogy az önellátás foka és a termelőeszközök fejlettsége között egyenes kapcsolat van: a fejletlenebb termelési színvonal nem önellátás felé hat, hanem fokozottabb függést eredményez a környezettől.

5 A számos eredmény ellenére azonban úgy vélem, hogy maga az ethnoökológiai folyamat, s annak számos kulturális hatása ma még sok tekintetben feltáratlan.

6 Jelen tanulmány a Bükk-vidék két kistája, a hegység belsejének telepes falvai, valamint a Bükkalja átmeneti, dombsági vidékének példáin igyekszik feltárni az alkalmazkodás különböző típusait, ennek vonatkozásában a táji munkamegosztás tendenciáit, nem utolsósorban az ehhez társuló migráció és termékcsere problémáit. A két néprajzi egység kiválasztása valójában önkényesnek nevezhető, tény azonban, hogy mindkettő erőteljesen eltérő arculattal bír, a Bükk táji-néprajzi tagoltságának reprezentánsai. 2. A teljesség igénye nélkül: Bácskai V.-Nagy L., 1978. 217-230.; Andrásfalvy B., 1978. 231-243.; Kovács Cs., 1971. 205-242. Vö. még: Kosa L.-Filep A., 1975. Az árucsere irodalmáról összegzőén: Dankó /., 1978. 251-289. 3. Andrásfalvy B., 1977. 85-89.; Andrásfalvy B., 1980. 51-52.; Kós K 1972. 9-51. 4. Hof er T., 1980. 103-129. 5. Vö.: Andrásfalvy B., 1980. 52. A családi gazdaságok „autonóm" működésének, illetve kapcsolatrendszerének problémájához lásd: Földes L., 1974ft 489. 6. Hofer T., 1980. 113. 6