Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

A néprajzi irodalom már sok vonatkozásban rámutatott arra, hogy a paraszti anyaghasználat szorosan kötődött a táji adottságokhoz.

109 Különösen a népi építészet vonatkozásában szembetűnő ez az idomulás. A kő, mint geográfiailag, tájilag leginkább „kötött", lokálisan előforduló anyag, mégis jelentős szerepet kapott az árucserében, különösen a XIX. század utolsó harmadától, amikor a Bükk-vidék építőköve fokozatosan benyomult az Alföld északi sávjának építőgyakorlatába is. A parasztság polgárosodásával párhuzamosan, a múlt század közepétől fokozatosan terjednek az Alföldön a kőből faragott sírjelek is.

11 ° Századunk elején pedig már pontosan megragadható, hogy a kő - a Bükk és Bükkalja, illetve az Alföld északi sávja vonatkozásában — jelentős volumenű termékcsere tárgya volt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy korábbi időszakban'ne kellene számolnunk a kővel e vonatkozásban, illetve azzal, hogy a kibányászott építőkő másutt, nemegyszer a fejtőhelyétől nagy távolságra került volna felhasználásra. LÉNÁRT Andor kutatásaiból tudjuk, hogy a XVIII. századi egri püspöki építkezések anyagszükséglete fokozatosan vonta be a nyersanyagtermelésbe az egri, közvetlenül Eger környéki, majd a távolabbi, köztük bükkalji falvak kőbányáit is.

111 A XIX. század végén készült leírás a következőt említi a Bükkaljáról: „A Hór völgyén túl, a hevesi határszélig terjedő hegyes vidéken Zsérc, Noszvaj, Bogács, Szomolya, Ostoros, Kis-Tálya, Andornak és Novaj falvak sorakoznak, melyeknek hegyes határai agyagos és köves talajúak . . . kőfejtéssel majd mindenikben foglalkoznak."

112 A helyi, kis bányák köve - úgy tűnik - gyakran nyersanyagot adott a szomszédos települések építkezéseinek is. FÉNYES Elek Parasznyáról a következőket írja: „.. . darázskő is van, mit a lakosok és más helységbeliek is épületekre hordanak."

1 x 3 Járdánházáiól azt jegyezte fel, hogy „A határ északi részén jó épületkő-bányák vannak, melyekből a követ a szomszéd helységekbe is hordják."

114 Szól Nagyvisnyó bányájáról, illetve a hozzá kapcsolódó kereskedelemről is: „A bánvölgyi-szoroson híres palakő-bánya találtatik, melly több ezer mázsa tetőnek való követ szolgáltatván, terméke Miskolcra, Egerbe, sőt Pestre is hordatik."

115 A visnyói bánya már a XVIII. századi egri 109. Főleg a népi építkezés vonatkozásában :5áffc>> Zs., é. n. 1.12S.;Mendöl T., 1963. 61.; Bakó F., 1970-71. 325-341.; Bakó F., 1978. 110. Kunt E., 1983.54. 111. Lénárt A., 1982-83. 190-196,209-214. 112. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben VI. 234. 113. Fényes E., 1851. III. 198. 114. Fényes E., 1851.11. 149. 115. Fényes E., 1851. IV. 307. 56