Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

használhatják, de csak a földesúr tudtával és beleegyezésével. Ártányokat, ha az erdőre megjavítás céljából makkoltatni behajtanak, ezért vagy tizedet fizet­nek vagy pénzben alkudnak meg." 7 ' Ugyanott jegyzik fel a következőt is: „Sertéseket nem lehet a tilalmazott erdőkbe hajtani és rajtakapás esetén a makk árát kötelesek megfizetni. Gubacs, makkszedés urasági jog, de a jobbá­gyokat se lehet erre kiküldeni." 7 2 Már a XVIII. századi adatok is tanúsítják, hogy a makkos erdőkre más falvak határaiból is hajtottak sertéseket. Aligha értelmezhető másként Diós­győr urbáriumának következő (1768) kitétele: „Makkoltatásért a jobbágyok, a lakóhelyek Határjában, minden darabból hat kraiczárral kevesebbet fizesse­nek az vidékieknél: Pusztákban lévő Erdőkben pedig Makkoltatások azon bérért légyen, a mint a földes urasággal megegyezhetnek." 73 Az, hogy Diósgyőr urbáriuma még több helyütt foglalkozik a makkol­tatással, jelzi, hogy a legeltetés ezen módja nagy jelentőséggel bírt a település állattartásában. Erre utal a földesúri és a községi erdő e vonatkozásban - is ­történő elkülönítése: „Ha valamelly Helységben a Községnek magános ki sza­bott, vagy Ház-Helyekre fel osztott Erdeje volna, és annak birtokában meg maradni kívánna, az ollyatén Erdőben tűzre, és Épületre való Fa, úgy Makolás és Gubacs szedés a jobbágyoknak tsupán magok szükségekre szabad lészen, és a földes Uraságnak ezektűi semmi adósággal ne tartozzanak. Ellenben a földes Uraság is olly esetben Fáézást és Makkolást maga Erdeiben jobbágyinak meg engedni ne légyen köteles, hanem ha Helységnek vagy az jobbágyaknak Ház-helyes Erdeiben éppen semmi mák sem teremne, akkoron ugyan minden Vidékiek előtt, de azon Bérért mint a Vidékiéknek Makolást fog engedni az uraság a jobbágyoknak, mind az által valamint ezek, úgy a többi Erdők is az Uraságnak fő gondviselése, és vigyázása alatt maradnak." 74 Majd odébb ren­delkezik az irat a tilosban való makkoItatásról: „A Sőrtvéleseknok az erdőben csalárdsággal való behajtása, ha azok a tilalmas Erdőben találtatnak, bün­tetésül a limitált Makk-Bért dupplán fizesse." 7 5 Jelentős mellékhasznot jelentett a makkortatás a Bükk kincstári erdő­ségeiben is. Az udvari kamara többször is szabályozta a kincstári erdők mel­lékhasznait, köztük a makkoltatást is. Ezek értelmében a főerdészek köteles­sége volt az évi makktermés felmérése, s annak kiszámítása, hogy a termés 71. Botos Péter kijegyzése: HOM. NA. 2023. 22. 72. Botos Péter kijegyzése: HOM. NA. 2023. 9. 73. Idézi:Mádai Gy., 1965/> 374. 74. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 251. 24-25. 75. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 251. 43. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom