Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)
Ennek okairól adatközlőm így beszél: „A tehetősebbek, hogy ne kelljen nyáron a növendék jószággal vesződni, ne kelljen őket az udvaron tartani — főleg a 2 éves tinókat, amelyeket ősszel igába fogtak, meg az üszőborjakat — odaadták alföldi legelőkre." 61 „Itt helyben kevés volt a legelő, meg gyenge is, meg nem volt annyi gond a jószággal sem egy fél évig." 62 „Kevés legelője volt a falunak, azért kellett odaadni a jószágot az alföldi legelőkre. A falutól messze is van a legelő, köves, hegyes részen kell 2—3 kilométert lábon hajtani, ahol az állat könnyen lesántult, mire kiért. Ezért volt érdemesebb az alföldi legelőre adni az állatot, ahol a fű is jobb volt." 6 3 Borsodgesztről főleg a borjakat meg a két éven aluli növendékeket adták más falu határában legelőre. Főleg Mezőcsáton (Mák Gyula tanyája), Kesznyétenhen és Mérgespusztán fogadták azokat, bár volt példa rá, hogy Salyban is hozzácsaptak néhány geszti jószágot a növendék-gulyához. A jó legelőn feljavult a jószág. A legelőért pénzzel fizettek az ottani legeltetési társulatnak. 2—4 hetente, vasárnapokon lementek megnézni a jószágot; ilyenkor kenyéren kevés sót vittek neki. Szokás volt egy-egy liter borral, kis szalonnával kedveskedni a pásztornak is. Geszten az 1930-as években megszűnt ez a fajta alföldi legeltetés. Bükkábrányból a növendék jószágot Ároktő és Mezőcsát környékére hajtották le május elején, s őszig voltak azok az alföldi legelőn. Keresztesről alkalmanként még a fejős jószágot is lehajtották. Volt olyan, hogy vemhes állatot vittek le, amelyik aztán ott megellett, s szoptatta a borjút; csak ősszel hajtották haza a borjával együtt. Az alföldi gulyásoknak bocskorpénzX fizettek a gazdák az őrzésért. Bogácsról az egri legelőre hajtottak borjút tavasztól őszig legeltetni. A faluban minden évben kidobolták, hogy hány jószágot tudnak fogadni, s mennyi legelőbért kell fizetni. Salyból a század első évtizedében Ároktő környékére (Vajas tanya) hajtottak nyári legelőre, majd az 1940-50-es években a nagymihályi határba (Batúz) adták a növendék jószágot. Egyszerre hajtottak le a faluból 15—20 növendéket, lábon. Néha vasárnaponként elmentek megnézni a jószágot, s e gye gy üveg bort, pár forintot vittek ajándékba a pásztornak. Bükkaranyosról rendszeresen ment le jószág, Kisgyőrből ritkábban hajtottak az alföldi legelőkre: Mezőcsát és Gelej környékére. Az elsősorban lótartó Tibolddarócról a nagygazdák csikókat hajtottak a Hortobágyra. nyári 61. Doinka Gábor 63 éves, Borsodgeszt. 62. Csorba Barna 75 éves, Harsány. 63. Kiss Dezső 65 éves, Harsány. 37
