Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Mindez nem jelenti azt, hogy a távolabbi múltban nem kellene számolnunk a nagytájak közötti pásztormigráció dél—észak irányú vonulatával. II. A XVIII. századból származó adataim azt jelzik, hogy a Bükk-vidéki falvak alföldi legeltetésének középkori gyökerei voltak. Az urbáriumok szövege pontosan behatárolja ennek indítóokait is. Tibolddaróc urbáriuma (1770) szerint a falubeli rétek ,,. . . Telkeink után ki adva nincsenek, ha nem a mit az Erdőn, emit amot kaszálhatunk, azzal keletik meg elégednünk, vagy távol való pusztákrul Marháinkat tengetni, és provideálni."

55 Bogács adata éppen az eltérő gyakorlattal hangsúlyozza ezek meglétét: „Legelő mezőre is még ekkoráig máshova nem szoroltunk .. ."

5 6 Mályinka urbáriuma tartalmazza ugyan, hogy a falubeliek marháik számára másutt bérelnek legelőt, de nem közli, hogy hol,

57 a noszvajiák pedig éppen arról panaszkodnak (1770), hogy „legelő mezőnk . . . nem elegendő . . . már árendára sem kaphatunk más határokba - mint eddig . . ."

58 Lényegesen többet árul viszont el a fentieknél Szomolya irata (1771): Mivel a rétek és a legelők kevesek, azért „túl a Tiszán is járunk kaszálni és marháinknak legelőt ottan árendálni kéntelenítettünk."

59 BAKÓ Ferenc közléséből tudjuk, hogy a hegység más területein is gyakorlat volt a más települések határában való legelőbérlés. Maklár lakosai a XVII. században más, elpusztult középkori falvak határában legeltették állataikat, földesuruk engedélyével, később pedig, mikor azokba a falvakba telepeseket hozattak, Dél-Borsodban Tilaj, Montaj pusztákat bérelték a makláriak.

59a A fentiek azt mutatják, hogy a távoli legelőbérletek nem csupán újabb kori változások következményei, hanem nagyobb hagyományuk van. Másrészt feltűnő, hogy együtt szerepel adatainkban a legeltetés és a kaszálás. Ez arra figyelmeztet, hogy a tartásmód extenzív és intenzív formái aránylag rugalmasan alkalmazkodhattak a mindenkori lehetőségekhez, s nem kizárt, hogy a bérelt pusztákon egyaránt, s egyszerre folyt legeltetés és szénagyűjtés is.

60 A recens gyűjtések során több bükkalji településen napjainkig nyomon követhető az alföldi falvak határában való nyári legeltetés gyakorlata (8. kép). 55. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 312. 44. 56. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 283. 30. 57. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 341. 58. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 303. 37. 59. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 310. 59a Bakó F., 1964.312. 60. Paládi-Kovács A., 1979. 132. 3* 35