Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

V. A TÁJI TAGOLÓDÁS ÉS MUNKAMEGOSZTÁS AZ IDENTITÁS TÜKRÉBEN Az elmúlt évtizedek néprajzi kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a tradicionális kultúra csoportjainak, egységeinek körülhatárolása számos nehézségbe ütközik. A vizsgálatok eredményeinek talán egyik legfontosabb tanulsága - a kultúra integrációja, valamint a történeti folyamatok előtérbe kerülése mellett —, hogy felhívta a figyelmet a csoportok rétegzettségére, összetettségére, az alcsoportok létezésére, a hagyományos népi kultúra tájitörténeti tagolódásának belső dinamikájára és finomszerkezetére. A tradicionális kultúra jelenségeinek históriai és kartográfiai feltárása mellett különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk azoknak a vizsgálatoknak, amelyek a csoportok közötti, illetve a csoporton belüli munkamegosztás, s az ökológia kulturális értelmezésének rendszerében ragadják meg azok struktúráját, alkalmanként utalva a „hagyomány ma is életképes - gyakran kihasználatlan erőtartalékaira.

1 Egy-egy kistájon belül jól kitapinthatók falvak, falucsoportok kapcsolatrendszerének fő vonásai, mikrovizsgálattal pedig a népi kultúra mélyebb rétegeinek szövete is feltárható. Egy-egy kistájon belül gyakran több évszázados hagyományok szerint kapcsolódnak össze a falvak, illetve falvak, városok és mezővárosok, rendszerük fogaskerékként illeszkedvén egymáshoz, egyszerre őrizvén tradicionális pozíciójukat, státusukat a struktúrán belül, ugyanakkor folyamatosan igazodva hozzá, egyszersmind változtatva, formálva azt. Falvak, falucsoportok között eltérő az azonosságvállalás foka, hol erősebbek, hol gyengébbek az összekötő szálak; hol az egybekapcsoló, hol pedig az elkülönítő jegyek szaporodnak meg, tárhatók fel. Az azonban bizonyos, hogy ez a rendszer kipróbált, összehangolt mechanizmus hagyományaira épül, s maradványainak feltárása feltétlenül gazdagítja, mintegy „életre kelti" az egyes csoportok tradicionális kultúrájáról alkotott képet. \. Andrásfalvy B., 1977. 85-89.; Andrásfalvy B., 1978. 231-243.; Andrásfalvy B., 1980. 39-58.; Hofer T., 1980. 103-129.;Bácskai V.-Nagy L., 1978. 218-230. stb. 150