Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

55. kép. Vándorfazekasok (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben - Bükkalja) A táj népessége - éppen jelentős árucsere-tevékenysége révén - igen hamar rátért a pénzgazdálkodásra, rendszeresen vásárolt is a boltokban. Századunk első harmadában azonban még sajátos színfoltját jelentették a Bükkalja népéletének az időről időre megjelenő vándorárusok is. Jellegzetes alakjai voltak a tájegység termékcseréjének a gömöri fazekasok (55. kép). Az emlékezet szerint Rimaszombatról, illetve környékéről jöttek magasított oldalú szekereikkel. Főleg fazekat árultak, de hoztak korsókat is. Cserépfalun pl. a templom mellett, a piacon pakolták ki portékájukat.

1 5 A tűzálló lakodalmas fazekaik falvainkban általános használatban voltak. Bár falvaink népe a cserépedényeket főleg Eger, Miskolc és Mezőkövesd vásárain szerezte be, a gömöri kerámiatárgyak, főleg a főzőedények általános használatban voltak e vidéken is (56. kép). Ismert figura volt falvainkban a bosnyák, aki a vásárok, piacok, de a vándorkereskedelem jellegzetes alakja is volt.

16 A bükkaljaiak leginkább az egri és a kövesdi vásárban látták: „tálca" volt a nyakába akasztva, amelyről borotvát, kést, ollót, tűt árult. A bükkszentkereszti szlovákok a miskolci vásárban látták a bosnyákot, ám a bükkszentlászlóiak emlékeznek egyfajta 15. A gömöri fazekasok alföldi útjaihoz vö.: MarkuS,M. 1973. 91-104.; Szálai E.-Ujváry Z., 1982. különösen 93-104.; Bakó Ferenc gyűjtése szerint Noszvajon ma is Fazekas-kútnak nevezik azt, ami mellett a vándorfazekasok kipakolták portékájukat. 16. Dankó /., 1981. 81-88.; Dankó I., 1982. 105-110.; Faggyas I., 1982.427-430. 140