Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

távolabbról eljárnak a jobb minőség reményében. Pl. a bükkszentkeresztiek Mályinkán vagy Tardonán főzettek pálinkát, a zsérciek pedig Cserépfalun. Az elmúlt évtizedekben nagyon megnőtt a pálinkafőzés jelentősége: a korlátlan ideig tárolható szesz sajátos „tőkét" jelent, s könnyebben értékesíthető, mint az értékesítési gondokkal is küzdő, kényes gyümölcs. 3. A hitélethez kapcsolódó migráció A települések katolikus népe - saját falujának búcsúja mellett - távolabbi búcsújáró helyeket is rendszeresen felkeresett. A Bükkalján a kácsi búcsú volt az egyetlen, amely nagyobb távolságból is tömegeket vonzott, más falvak búcsúit elsősorban a közeli településeken lakó rokonság látogatta. E vidékről jártak még Szentkútxz (Mátraverebély), Egerbe, Jászberénybe is. A bükkszentlászlóiak alkalmanként Máriapócsot is felkeresték,

20 elmentek Szentkútra is; három napig tartott gyalog az út. Bükkszentlászlónak 1938-ig nem volt temploma sem; azelőtt vasárnaponként Bükkszentkeresztre jártak át, csoportosan. 1938-ban szentelték fel a falu templomát, s azóta László -napkor a környező falvakból is felkeresik búcsújukat. Utalnunk kell arra is, hogy a búcsúk egyben az árucsere fontos alkalmai is voltak. Szívesen felkeresték a búcsúkat a gyümölcsárusok, de az 1930-as években pl. a sályi búcsúban még ekét is árultak, s oda vitték árulni a cserépiek is a fa villáikat.

2

' Ezen a helyen kell utalnom a halottlátók szerepére is, akiket ugyancsak sokan felkerestek: Novajon, Mezőtárkányon, Egerben, Egerbak tán és Putnokon volt az elmúlt században nagyobb forgalmat bonyolító halottlátó.

22 20. Palóc Adattár 804/82. 21. Barsi Ernő szíves szóbeli közlése. 22. A halottlátók tevékenységére e vonatkozásban Bakó Ferenc hívta fel a figyelmemet. 120