Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Mezőkövesd fürdője 1939, Bogácsé pedig 1959 óta működik. Tudunk azonban arról, hogy pl. Bogács meleg forrását már a fürdő kiépülte előtt is felkeresték a környező falvakból, főleg reumás betegek. Az elmúlt évtizedekben sajátos fürdőélet, s fürdőjárás alakult ki ezekhez a vizekhez, melyeknek — ha érintőlegesen is — vannak néprajzi vonatkozásai. A fürdő felkeresése ugyanis gyakran rokonok látogatásával társul, s alkalom ismeretségek kötésére, információcserére. A falusi „strandok" előtt ma is különféle árusok láthatók, s így a fürdő környéke — féleg hétvégeken — az árucsere sajátosan új formáját képviseli. Mindez persze nem vonatkoztatható a tradicionális paraszti kultúrára, mégis figyelmet keltő. Érdekes példát idézhetünk itt még Bogácsról, ahol egy adatközlőm gyümölcsárulás közben ismerkedett össze az 1940-es években jászsági szállásadóival, akiknek a gyerekei járnak most fel nyaranta a bogácsi fürdőbe, s ilyenkor egy-két hétre is adatközlőmnél szállnak meg; ott vendégeskednek. Ujabb kori migráció ez, mégsem idegen a hagyományos kultúra struktúrájától. 2. Malmok Külön kell szólnunk azokról a speciális „üzemekről", amelyek periodikusan, de rendszeresen kiszolgálták falvaink népességét, illetve annak gazdálkodását, életét. Periodikus migráció célpontjai voltak a malmok, amelyek nem csupán a gabona őrlése szempontjából voltak fontosak, hanem rendszeres kommunikáció színterei is; találkozási alkalmat jelentettek falvaink népessége számára, nemegyszer lehetőséget szomszédos tájak népével való ismerkedésre (46-47. kép). A Bükk-vidék falvainak XVIII. századi urbáriumai szerint, a települések jelentős részén volt vízimalom, illetve ezek a malmok végezték az őrlést a szomszédos, malommal nem rendelkező falvak népe számára is. 1767-ben már több malma is volt Mezőkeresztesnek..

6 Tibolddarócon 1770-ben az urbárium szerint: „... meg szűnés nélkül való folyó vizünk, azokon mind a Helységben mind a falun kívül alkalmatos malmok a mellyekkel fáradozás és utazás nélkül élhetünk helyben .. ."

7 Stá/yban, 1770-ben: „... jó és hasznos folyó vizünk, azon Malmaink, az Helységben és kívül nem messzire . . ."

8 Kacson (1730): 6. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 251. 92. 7. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 312. 44. 8. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 306. 117