Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

viszontsegítségével.) Esetünkben tehát a két szomszédos nagytáj közötti vegetációs perióduskülönbséggel is kell számolnunk, amely lehetővé tette — főleg az aratás és nyomtatás-cséplés idejére — az idénymunka vállalását. A fél évre elszerződött summásokon kívül tehát gondolnunk kell a népesség tágabb csoportjainak időszakos munkamigrációjára is. Mindez az ökológia sajátos megnyilvánulása tájunk hagyományos kultúrájában. Szempontunkból sajátos a Bükk hutatelepüléseinek helyzete, melyeknek jószerivel nem volt művelhető szántóföldjük, így a népesség az összes mezőgazdasági terméket a vándorkereskedelem és a mezőgazdasági idénymunka révén szerezte meg. A Bükkalja valamennyi településéről jártak el summásbandák és részes aratók a második világháborúig, néha még azt követően is. A summásság elsősorban a fiatalok számára jelentett munkaalkalmat, aratni viszont főleg a felnőtt férfiak mentek. Borsodgesztről a két világháború között főleg a Fertőd környéki Eszterházy-birtokra jártak summások. Még a földdel rendelkező gazdák is elmentek, ha itthon gyengébb volt a termés. Kisgyőrből főleg az Alföldre jártak summásnak. Szilvásváradról — együtt a csermelyi, bélapátfalvi és nagyvisnyói szegényekkel - főleg Kaposvár környékére mentek.

206 A bogácsiak summásnak elmentek egészen a Velencei-tóig, Fertőig, s le a Dráváig, ahol már „rácok" éltek.

207 A bükkszentkeresztiek a bükkzsérciekkel alakítottak közös summáscsapatot, s Százhalombatta és Ercsi környékére jártak. A répáshutaiak gyakran a cserép faluúakkal, zsérciekkel, bogácsiakkal közösen szerveztek summásbandát, s elsősorban alföldi, tiszántúli uradalmakba jártak, de eljutottak Veszprém és Fejér megyébe is. Bükkszentlászlóról a második világháborúig — többször harsányiakkal, bükkszentkeresztiekkel és kisgyőriekkel egy csapatban — jártak summásnak, főleg Szolnok környéki uradalmakba. Feltűnő viszont, hogy ugyanakkor a Tarna-völgyből Zemplén megyébe, a Taktaközbe, Jajhalomra, Ósiskára, Új siskára jártak fel idénymunkára,

208 a Mátrából pedig — mátraballaiakból, recskiekből, istenmezefiekből, szuhahutaiakból, pétervásáriakból, derecskétekből, bodonyiakból, parádiakból és sirokiakból szerveződött csapatok Szerencs környékére szegődtek.

209 Ez azt is jelzi, hogy nem csupán a távolság játszott szerepet az idénymunka vállalásá206. Makó Mária gyűjtése: ENA. 1204/69. 207. Bényei Józsefné 77 éves, Bogács. 208. Utassy Olga gyűjtése: ENA. 2103/79. 209. ENA. 1060/69. Ill