Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

I. GEOGRÁFIAI ZÓNÁK ÉS TERMELÉSI ÖVEZETEK A BÜKK HEGYSÉGBEN A település- és gazdaságföldrajzi, történeti és a néprajzi kutatások eredményei révén, a Bükk hegység táji arculatának és az ahhoz való kulturális alkalmazkodás főbb típusainak ma már viszonylag teljes modellje áll előttünk. A hegység geológiai — geográfiai tagolódását, s annak erőterében az emberi kultúra differenciáltságát, már BAK János 1932-ben írott tanulmány a jól körvonalazta: ,,A Bükk nagyobb része mészkő, az ember letelepedésére tehát alkalmatlan. Ezért nem fejlődtek ki telepek a tulajdonképpeni hegységben, a mészkővel borított nagy kiterjedésű Bükk-fennsíkon. Annál több telep alakult ki a völgyekben, mert ezek alját pala, vagy a folyók alluviális kavicsüledéke borítja; továbbá a termőföldnek alkalmas harmadkori dombok között. Az egyes területrészeket elborító lösz a földművelésre elsőrendű talajt ad. A déli lejtőkön pedig a vulkáni kőzetek elmállásával keletkezett, szőlőtermelésre kiválóan jó területek még növelték a vidék települést-vonzó hatását. Nagyobb, földművelő és részben szőlőtermelő települések ilyenformán a déli lejtőkön alakultak ki, mint Eger, Tárd, Cserépfalu, Tibolddaróc, Ernőd stb. Az újabb kori település szempontjából a sajóvölgyi szénmedence szénrétege jelentősebb. Ászén minősége miatt, nagyobb bányatelepek kialakulására ugyan nem kedvező, de a hegység északi részén, a Bán, Kazinc, és Pitypalattyvölgyekben, a telepek fejlődését elősegíti... A hegyek közt terméketlen vidéken fekvő községek lakói nagy részének a mészégetés és a mész fuvarozása igen fontos foglalkozási ág."

1 Bak — a fentiek alapján — két nagy településtípust különít el: a mezőgazdálkodó falvakat (a Bükköt határoló dombsor települései) és a specializálódott településeket (hámor- és hutatelepülések).

2 A dél-bükki mezőgazdálkodó falvak termelési struktúráját és hálózatát is pontosan megrajzolja: „A földrajzi tényezők hatása mutatkozik bizonyos mértékig abban a különbségben is, ami l.Bak /., 1932. 6. 2. Bak /., 1932. 14. 9