Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

tisztségéből inkább hasznot kívánt húzni, az ellene felhozott kifogásokat a gazdasági helyzetre igyekezett hárítani. 2. 1705 tavaszától 1707 őszéig, ez az időszak a mozgalom delelője. A katonai sikerek mellett fokozódtak az anyagi nehézségek. Létrehozták a Gazdasági Tanácsot, amelynek alárendelik a posták legfőbb irányítását. 1705. január 3-án megjelenik az első átfogó főpostamesteri utasítás, melyben a fejedelem 9 pontban foglalja össze a posta feladatait, rendelkezik a posta igénybe vételével, díjszabására, a különböző postafajták menetidejére stb. Szepesi az utasítást ugyancsak 9 pontban foglalva adja tovább a postáknak. Miután a posták irányítása tovább sem javul a fejedelem vizsgálatot rendel el a posták helyzetének megvizsgálására. A lőcsei és kassai postavonal 26 postahelyén végzett egyhónapos vizsgálat eredményéből kitűnt, hogy a hiányosságokért Szepesi főpostamester nagymértékben felelős, durva, kapzsi, magatartására a postamesterek sokan panaszkodtak, mert még a fizetéseknél is megkárosították őket. Részlet az 1707. május 15.-június 15-ig tartó vizsgálat megállapításaiból: „Megyaszai posta. Nemes Tálos Péter vallja, hogy ez idei esztendó're mind a négy hónapi fizetése hátra vagyon. Szentpéteri nevű címeres eurer attával és teremtettével minden ok nélkül kimondhatatlan rútul mocskolta. A pénznek becstelen volta miatt posztót szolgái számára, vasat lovai patkoltatására nem kaphat, ki miatt szolgákat nem tarthat, lovai elbénulnak. Vilmányi posta. Nemes Német Jakab vallja N. N. kassai könyvkötő' ezen postárul Tokajig olyan eró'szakosan ment, hogy onnan visszajövet egyik lova, ki megért volna ötven rénes ezüst tallérokat, megdöglött, a másika pedig csikaját vetette. Az nemes vármegye eléntén másfél esztendeig való szolgálatért 7 szekér szénánál, 7 kassai köböl búzánál, 10 köböl zabnál s talán 24 forintnál többet nem adott. Szinai posta: Nemes Eber Antal vallja, hogy postabeli szolgálatakor az ellenség által postához készített lovai, szerszámai és egyéb eszközeiből teljesen megfosztatott, jószágában 3000 forint kárt vallott . . . Kazai posta: Nemzetes vitézlő Boko Mihály vallja, hogy két negyedév is eltölt, míg a fizetését felvehette . . . Valamikor eurer és stafféták iránt való kimutatása beadatott, némelyeket levonásba tett főpostamester uram. Edelényi posta: Nemes Farkas Tamás vallja: . . . Szepesi János úr maga dolgaiba járván az posta lovain, hogy bizonyos levágott fa miatt hirtelen nem mehetett, úgy elverte nemes Farkas Tamást, ki maga vitte, hogy két hétig viselte kékit." 3. 1707 őszétől 1 709 elejéig a mozgalom katonai sikertelenségei, társadalmi nehézségei fokozzák a gazdasági helyzet rosszabbodását, amin diplomáciai sikerek révén kívánnak javítani. Az ónodi országgyűlés, a trónfosztás után fokozódik a vármegyék passzivitása, visszahúzódása a mozgalomtól. Rákóczi a Posta élére új vezetőt állít Kosovics Márton hadbiztos személyében Magyarországra nézve, míg Erdélybe és a Partiumra Orbán Simont. Mindkét vezetőnek új Instructiót adat ki 28-30 pontos teendőkkel (16. kép). Kosovics nagy igyekezettel fog hozzá a posták helyreállításához, pótoltatja az elmaradt já34