Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

Amikor a tervezett katonai összeírás híre elterjedt közöttük, tömegével mentek éjszakánként a Vörös Hadsereg emődi gyülekező helyére. Május 13-án megindult a postai forgalom a megszállt területekkel. Miskolc 1. posta új csehszlovák főnöke Vacláv Sirek lett. Elrendelte, hogy a meg nem szállt területre semmiféle küldemény nem adható fel; minden postai küldemény feladójának személyazonosságát igazoltatni kell a csehszlovák katonai rendőrséggel. Május 17-én közzétették az új postai és távíródíjakat.

144 A megszállás alatti helyzetről értékes tájékoztatást adott Kazai József, aki abban az időben a telefonközpontban ellenőr csoportvezetőként szolgált. A csehek a telefonközpontot fontos helynek tartották: három censort helyeztek oda, hogy a beszélgetéseket lehallgassa, ellenőrizze. Az egyikükkel, aki foglalkozását tekintve órás volt, különösen jó kapcsolatot létesített és magánbeszélgetésük során elterelte a figyelmét a kezelők munkájáról. Arról is, hogy a kezelők Ernőddel állandó kapcsolatot tartanak és tájékoztatják a városban levő megszállók minden mozgolódásáról, intézkedéséről, ezzel nagy szolgálatot tettek a Vörös Hadsereg támadását előkészítő parancsnokságának. A csehszlovák postaigazgatás igyekezett mindjobban megismerkedni a megszállt területtel, ennek hagyta nyomát a csehszlovák területi biztos, aki május 18-án Aggtelek hivatalnál megjelent és azt a csehszlovák állam birtokába vette. E tényt a hivatal szemlekönyvébe a megszállók nyelvén be is jegyezte: „1919. Csehszlovák Köztársaság. A IV. osztályú postahivatalt - távíró és távbeszélő nélkül - a Csehszlovák Köztársaság igazgatásába május 18-án délelőtt 9 órakor átvettem. A hivatal Pelsőctől 18 kilométerre fekszik, Jósvafővel postai gyalog küldönccel van összeköttetésben, amely Aggtelektől 5 km-re fekszik. Ezt a járatot a postamesternő saját átalányából tartja fenn. A lakosság kb. 550 lélek, mind magyar. A megállapított pénztári készlet 7,11, bélyegben 64,13 értékben. A postamesternő özv. Kada Istvánné szül. Szabó Izabella, magyar 47 éves, 5 évi szolgálati évvel, a fogadalmat nem tette le, a szlovák nyelvet nem bírja, csak németül tud. Mivel elegendő csehszlovák személyzet nem áll rendelkezésemre a postamesternőt egyenlőre meghagytam, de amint pótlás lesz, a hivatalt csehszlovák hivatalvezető veszi át. 1919. május 18. Szarthory Kelemen postafőfelügyelő." A csehszlovákok véglegesnek tartott uralmának a Tanácsköztársaság Vörös Hadsereg május 20-án megindult északi hadjárata vetett véget. E harcokban részt vett a budapesti postás vörös zászlóalj három százada és — ahogy a helyi sajtó m'rül adta - a postások szállták meg először nagyszerű lendülettel és bámulatos energiával az Avas meredek oldalát.

14s A munkáshatalom 144. MN 1919. V. 17. 145. Vörös Újság 1919. V. 23. 100