Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

lekszenek és rajtuk ha valami esik, nem másnak hanem maguknak tulajdonítsák .. . Tokaj praesidiumunknak és udvarbíránknak megparancsoltuk szigorúan, hogy őket az ilyen támadó ellen megoltalmazzák ..." Bethlen Gábor tekintélye eredményezte, hogy a soproni országgyűlésen 1622. IV. 3-án II. Ferdinánd királlyal törvénybe foglaltatták; a postát magyar irányítás alá helyezi, tisztségeit magyar nemesekkel törvényes úton fogja betöltetni és az ügykezelés rendje a magyar lesz. Az országgyűlés 1622:26 te. elrendelte az országos magyar postamesterség felállítását Pozsonyban, melynek első vezetője Bornemisza István főpostamester lett. E törvény végrehajtásaként kerültek magyar postamesterek; Soós Gábor Kassára, Cseresnyei család Tokajba, Kincses András Cseklészre stb.

33 Bethlen halála (1629) után a szerződés értelmében a hét vármegye viszszakerül a királyi Magyarország fennhatósága alá, de nem hosszú időre, mert 1645-ben a linzi béke értelmében újra Erdélyhez tartozónak ismerik el /. Rákóczi György élete végéig. Megyéinknek Erdéllyel való ezen időleges kapcsolatát e területen épült erdélyi jellegzetességű műemlékek (templomok, kastélyok) őrzik. Különösen élénk volt a postaforgalom a Pozsonyban székelő nádor, a kassai főkapitány, a vármegyék, ónod és Fülek várakozott 1631-1632-ben, mikor Császár Péter által vezetett felső-magyarországi parasztfelkelők Gönc, Szikszó, Sajószentpéter körzetében Kassa ellen készültek, hogy védelmet biztosítsanak a maguk számára a fosztogató zsoldosok ellen. Közismert, hogy a felkelést /. Rákóczi György fejedelem, - akitől a parasztság Bocskai- és Bethlen-féle hajdúszabadságot remélt - verette le Nyírbátornál.

34 A XVII. század utolsó évtizedeiben a zsoldosok garázdálkodása tovább tartott, a Habsburg-elnyomás a szerencsétlenül szervezett Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként tovább fokozódott. A kialakult zűrzavar nem kedvezett a posta működésének. A postarend helyreállítása érdekében a szepesi kamara 1670-ben Borsod megyéhez küldött magyar nyelvű átiratában felhívta a megyét, futárjait lássa el útlevéllel, a postákat kíméljék, mert igen sok a panasz a postát igénybe vevőkre.

35 A posták működését az 1670-1680-as években a végvárakból kielégítés nélkül elbocsátott katonák, bujdosó kurucok, vagy ahogy ők magukat nevezték „Isten dicsőségéért s hazánk lelki-testi szabadságáért bujdosó és fegyvert 33. KamodyM. 1982/a. 7., 24-25. 34. KamodyM. 1982/6. 86., 93. 35. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. 1. fr. 144. 28