Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

1885, Takp. 1889. szeptember 1., Előfsz. 1914: 3. Sály Mny. 18%, Előfsz. 1914 és 1948: 4. Sárospatak (korábban 1887-ig Sáros Nagy Patak) Mny. 1817-ben mint levélszedőség, 1856-tól kiadóság (fiókposta), 1880. július 13-tól hivatal. Táv. 1868, magánkezelésű mellékállomás 1887-ben történt egyesítésig, Távb. 1910, Előfsz. 1914: 28, 1948: 48, Tört. 1553-ban Buda-Erdély között Kassán keresztül Nagyszebennek Taxis Mátyás főpostamester 25 állomással működő postavonalat állított fel, mely Sárospatakot is érintette. E vonal 1566-ig működött. Sárospatak-Dorkó (korábban Dorkó) Mny. 1955. június 1. Sáta Mny. 1892, Előf. 1914:2,1948: 7. Sátoraljaújhely Mny. 1790. szeptember 1., Táv. 1867, egyesítve 1887, Távb. 1900, Előfsz. 1914: 196, 1948: 115, Tört. 1897-ben kincstári kezelésbe került. 1831-ben a Zempléni Kaszinó részére hét magyar, hét német, és egy latin nyelvű újságot kézbesített a posta. Selyeb Mny. 1884, Takp. 1889. szeptember 1. Serényfalva Mny. 1950 ? Sírok Mny. 1884, Előfsz. 1914 és 1948: 3. Szajla Mny. 1949, Távb. 1957. Szakáld Mny. 1951, Távb. 1956. március 1. Szalaszend Mny. 1950 ? Szalonna Mny. 1887, Takp. 1889. szeptember 1., Táv. 1925. Szarvaskő Mny. 1930. Szemere Mny. 1881, Előfsz. 1914: 2. Szendrő Mny. 1853. május 1., Táv. 1892, Takp. 1886, Távb. 1906, Előfsz. 1914: 7, Tört. Megnyitásával egyidejűleg Sajókazinc postaállomást Sajószentpéterre helyezték át. Heti háromszori gyalogküldöncjárati összeköttetése volt Sajószentpéterrel. Szendrőlád Mny. 1886, Takp. 1887. Szentistván Mny. 1887, Takp. 1889. szeptember 1. Szerencs Mny. 1749-ben Buda-Tokaj postavonal egyik állomásaként. 1790. szeptember 1-től Miskolc megnyitásával a Buda-Kassa vonal elkerülte Szerencset, postamesterét Szikszóra helyezték. Újra kiadóságként nyílt meg 1861-ben. Táv. 1861, egyesítve 1888. április 1., Távb. 1900, Előfsz. 1914: 41, 1948: 43, Tört. A Rákóczi-szabadságharc postahálózatának északi és középső fővonala érintette, postamesteri hely volt. 1711 novemberéből Pozsony-Kassa-Tokaj vonal Szerencsen át Eger-Gyöngyös-Hatvan-Buda felé kapott elágazást. Kincstári kezelésbe 1900-ban került. Széphalom Mny. 1951. július 1., Távb. 1953. Szihalom Mny. 1870, Takp. 1886. Szikszó Mny. 1790, Táv. 1860, egyesítve 1896, Távb. 1905, Előfsz. 1914: 21, 1948: 57. Működése 1703-1710 között is kimutatható. Szilvásvárad (korábban Szilvás) Mny. 1868, Távb. 1910, Előfsz. 1914: 6, 1948: 8. Szin Mny. 1868, Táv. 1925, Előfsz. 1948: 4. Szirmabesenyő Mny. 1887, Takp. 1889. szeptember 1., Előfsz. 1914: 3. Szomolya Mny. 1936. Szögliget Mny. 1946. Szőlősardó Mny. 1910. Szuhakálló Mny. 1886, Takp. 1889. Szuhogy Mny. 1953. Szűcsi Mny. 1926, Előfsz. 1948: 2. Taktabáj Mny. 1970. Taktaharkány Mny. 1883. Taktakenéz Mny. 1931. Taktaszada Mny. 1884. Tarcal Mny. 1867, Előfsz. 1914: 5, 1948: 7, Tört. Kálmán király 1100 körül itt tartott zsinaton törvényileg szabályozta a futókövetek működését. Tárd Mny. 1790 végén a mezőkeresztesi veredárius idehelyezésével, 1794-ben a járat átrendezésével a postaállomás megszűnt. Újra az 1860-as években nyitották meg. Takp. 1887. Az első évi betétállománya 120 frt. Előfsz. 1914: 1, 1948: 2. Tardona Mny. 1972. Tarnabód Mny. 1752, miután Boconádról a postaállomást ide áthelyezték. 1762-ben megszüntetve, majd ismeretlen időben újra megnyitva. 1830-ból ismert a kerek formájú császári sasos névbélyegzője. Tarnalelesz Mny. 1954. Tárnáméra Mny. 1872, Előfsz. 1914: 4, 1948: 5. Tarnaőrs Mny. 1882, Előfsz. 1948: 4, 1954-ben lovas kézbesítője napi 43 km-es úton 95 lakott helyet érintve kézbesített. Tarnaszentmária Mny. 1951. Tarnaszentmiklós Mny. 1885, Előfsz. 1914: 1, 1948: 3. Tarnazsadány Mny. 1887, Előfsz. 1914: 2, 1948: 1. Tállya Mny. 1715-1720 között, Táv. 1881, egyesítve 1888. április 1-én. 1910-ben vasúti távírót kapott, Távb. 1905-ben, Előfsz. 1914: 6, 1948: 9, Tört. Működése a 16. század végéről kimutatható. 1610-ben fizetését a Szepesi Kamarától kapja, mely az ellenőrzését is végezte. 1790-től elosztóállo141