Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

1954-ben a hivatal lovas kézbesítője napi 23 km-t megtéve hat lakóhelyet érintve kézbe­sített. Hatvan 2. Mny. 1870 ?, majd kirendeltség. 1953-tól önálló hivatal. Hatvan 3. Mny. 1950 ? Hatvan-Kerekharaszt Mny. 1951. Háromhuta Mny. 1959, Távb. 1960. Hejce Mny. 1890. Hejőbába Mny. 1889. szeptember 1. Hejőkeresztúr Mny. 1935. október 19­én. Hejőkürt Mny. 1973. Hejó'papi Mny. 1934. Hejőszalonta Mny. 1957. Hercegkút Mny. 1949. július 1. Heréd Mny. 1885, Takp. 1889. szeptember 1., Távb. 1925, Előfsz. 1948: 1. Hernádcéce Mny! 1950 ?. Hernádkak Mny. 1952. aug. 1., Távb. 1954. Hernád­kércs Mny. 1880, Takp. 1889. szeptember 1., Távb. 1905. Hernádnémeti Mny. 1885. Hernádszentandrás Mny. 1953. Hernádszurdok Mny. 1952. Hernádvécse Mny. 1886, Takp. 1889. szeptember 1. Heves Mny. 1852. június 1., Táv. 1882. október 9., Távb. 1906, Eló'fsz. 1914: 20, 1948: 34, Tört. Megnyitásakor Kápolnával hetenként négyszeri gyalogküldönc-összeköttetése volt. Hevesaranyos Mny. 1951. Hevesvezekény Mny. 1957. Hét Mny. 1973. január 2. Hidasnémeti Mny. 1790. szeptember 1., Táv. 1860-as évek ele­jén, Távb. 1905, Eló'fsz. 1914: 6, 1948: 7, Tört. Megnyitója a szinai veredarius volt, akit a Kassa-Miskolc postavonal létesítése előtt Hidasnémetibe helyeztek át. 1820-1897-ig a Drisnyei-család birtokolta, tőle váltotta meg a kincstár 1897-ben 2500 forint „királyi érték"-ért. Hidvégardó Mny. 1885. Hollóháza Mny. 1884. Homrogd Mny. 1871, Távb. 1905, Előfsz. 1914: 4. Hort Mny. 1883. június 11-én, Távb. 1912, Előfsz. 1914: 4, 1948: 3. Igrici Mny. 1952. Ináncs Mny. 1951. Istenmezeje (korábban Bükkszenterzsébet) Mny. 1930, Távb. 1933. Ivád Mny. 1940, Távb. 1948. Izsófalva 1. (korábban Disznóshorvát) Mny. 1928, Táv. 1931. Izsófalva 2. (Rudolftelep) Mny. 1950. Izsófalva 3. (Ormosbánya) Mny. 1925. Járdánháza Mny. 1949. Jósvafő Mny. 1879. Karácsond Mny. 1870. Karcsa Mny. 1946. Karos Mny. 1950. Kazincbarcika 1. Mny. 1952. október 5-én Kazincbarcika 3. sz. postaként, majd Kazincbarcika 1. számmal 1953. november 2.—1978. január 6-ig ideiglenes épületben felvevő- és kézbesítőpostaként működött. Részlegei a végleges elhe­lyezésükig a város különböző helyein működtek: a távíró- és távbeszélő-munkahelyek a Liget u. 1. sz. alatt, kézbesítő- és hírlaposztály az Építők u. 11. sz. alatt. Az ideiglenes épület lebontása után az addig ott működő részlegek a MÁV-állomás raktárépületébe köl­töztek, a felvételi szolgálat, főpénztár és a géptávíró 1968-ban megszüntetett 5. sz. hiva­tal kibővített helyére került. A szétszórtságnak az új postaépület átadása vetett véget 1978. január 16-án. Gépkocsiszállításra (gyűjtő- és kézbesítőjárat) 1958-ban tért át. Ka­zincbarcika 2. Mny. 1952-ben a BVK lakótelepén, 1953-ig saját távbeszélő-központtal működött. 1965-ben a BVK MÄVAUT megálló épületében kap új elhelyezést. Kazinc­barcika 3. (Alsó-, Felső-Barcika községek eredeti postája) Mny. az 1850-es évek végén. 1853-ban áthelyezték Sajószentpéterre. Umny. 1883-ban Barcika néven, Takp. 1886, Távb. 1925 ?, Előfsz. 1948: 8. Az iparvasút épületét, ahol működött 1925-ben lebontot­ták és beköltöztették Sajókazinc, Széchenyi u. 84. sz. alá, hivatal céljára épült új épület­be. 1946-ban Alsó-, Felső-Barcika és Sajókazinc egyesül Kazincbarcika név alatt. A nagy­arányú építkezés miatt a forgalom emelkedése kinőtte az épületet, hiába bővítették. Amikor 1952-ben megnyílt a Kb. 2. számú posta és az ideiglenes postaépületben az 1. sz. posta; a 3. számot kapja (1953. november 2.). Végleges helyére a Babits Mihály u. 2. szám alatti postaépületbe 1976. július 2-én költözött. Kazincbarcika 4. sz. Mny. 1954­ben Berente községben, melyet az évben Kazincbarcika városhoz csatoltak. Kezdetben a PVC-gyár felvonulási baraképületében nyert elhelyezést, amit biztonság hiánya miatt ha­marosan lebontottak. Helyette épített új hivatali helyiséget és lakást az Olefin-üzem ter­jeszkedése miatt igénybevették és a hivatalt a December 12. utca 11. sz. alá költöztették. Kazincbarcika 5. Mny. 1959. december 5-én Lenin u. 7. sz. alatt felvevőhivatalként mű­137

Next

/
Oldalképek
Tartalom