Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

középső postavonal egyik ága Egerből jövet Emődöt érintve Ónod, Tíszalúc irányában áthaladva a Tiszán Nagykálló, Nyírbátor érintésével csatlakozott az erdélyi fő postavonalhoz. 1707-ben Ernőd segédpostamestere 6 lovat volt köteles a fejedelem számára készenlétben tartani. Encs (korábban Forró-Encs) Mny. 1860-1863 között. Táv. 1880-ban önálló távíróállomás a Pest-Kassa-Tarnov fővonal 17. állomása, Távb, 1905-1910 között, 1914: 9, 1948: 21. Erdőbénye Mny. 1870, Előfsz. 1914: 3, 1948: 5. Erdőhorváti Mny. 1885, Távb. 1965. május 3. Erdőkövesd Mny. 1974. Erdőtelek Mny. 1872, Távb. 1906, Előfsz. 1914: 8, 1948: 4. Erk Mny. 1885, Takp. 1889. szeptember 1. Fancsal Mny. 1980. június 1. Fáj Mny. 1953. okt. 1. Fedémes Mny. 1954. február 5. Feldebrő Mny. 1882, Előfsz. 1914: 3, 1948: 4. Felsődobsza Mny. 1885. Felsőgagy Mny. 1885, Távb. 1948. Felsőkelecsény Mny. 1974. Felsőnyárád Mny. 1877. Felsőtarkany Mny. 1887, majd Umny. 1895. Előfsz. 1914: 3, 1948: 2. Felsőtelekes Mny. 1974. Felsővadász Mny. 1871, Takp. 1886. Első takarékkönyv nyilvántartása ez időből a Postamúzeum értékes dokumentuma. Felsőzsolca Mny. 1884, Takp. 1886, Távb. 1900, Előfsz. 1914: 3, 1948: 2. Fóny Mny. 1898. december 3. Forró Mny. 1790. szeptember 1., Tört. Első postamestere a vilmányi veredárius Németh Mátyás. Postája Kassa város gazdasági épületében (a mai Kakas csárda) működött, ahol jó hírű vendégfogadó is volt. Fulókércs Mny. 1956. január 4. Füzesabony Mny. 1853, Táv. 1893, Távb. 1906, Előfsz. 1914: 13, 1948:15, Tört. 1852-ben Abony néven működött, heti háromszori lovaspostajárata volt Gyöngyössel. Füzesabony fiókposta Mny. 1958. Füzér Mny. 1962. Füzérkomlós Mny. 1920 ? Füzérradvány Mny. 1946 ? Gadna Mny. 1951. Gagybátor Mny. 1956. Gagyvendégi Mny. 1866. Galyatető Mny. 1930-as években a menedékházban, távbeszélő-kapcsolattal. Garadna Mny. 1871. Gelej Mny. 1886. Gesztely Mny. 1868, Tört. 1749-ben a VII. számú postajárat mentén Ónod-Szerencs közt működött 1790-i megszüntetéséig. Határában a Hernád partján 1919. május 23-án huszonegy postás vöröskatonát végeztek ki. Gibárt (ma EncsGibárt) Mny. 1855. Girincs Mny. 1883. Golop Mny. 1951. Gönc Mny. 1868, Táv. 1898. március 12., Távb. 1900, Előfsz. 1914: 7. Göncruszka Mny. 1884, Takp. 1889. szeptember 1. Gyöngyös 1. Mny. 1679, Táv. 1865, egyesítve 1887, Távb. 1900, Előfsz. 1900: 60, 1912: 212, 1914: 251, 1930: 272, 1948: 398. Felállítását a Helytartótanács 1679. szeptember 28-án rendelte el a Buda-Kassa postavonal megnyitásakor Buttler János várparancsnoknak. Rákóczi-szabadságharc alatt fontos postahely, postamestere Klampfer Lőrinc elmenekül Rákóczi csapatai elől, 1704-1710-ig Kántor István a postamester, aki 8 lovat volt köteles tartani a postatovábbítás céljából. 1814—1876-ig a Városi Tanács kezelésében működött, amely bérlő-expeditort (kiadót) tartott. Éves számadásaik értékes adatokat tartalmaznak a 19. század postájáról. Gyöngyös 2. Mny. 1954 ? Gyöngyöshalász Mny. 1883, Távb. 1908, Előfsz. 1914: 3. Gyöngyösoroszi Mny. 1938. Gyöngyöspata Mny. 1879. augusztus 10-én, Előfsz. 1914: 4, 1948: 6. Gyöngyössolymos Mny. 1938, Előfsz. 1948: 3. Gyöngyöstarján Mny. 1887. Umny. 1910, Előfsz. 1914:4, 1948: 6. Györgytarló Mny. 1951. Halmaj Mny. 1883, Táv. 1925. Halmajugra Mny. 1951. Hangács Mny. 1882, Takp. 1887. Hangony Mny. 1883, Takp. 1889. szeptember 1. Harsány Mny. 1790. szeptember 1., Tört. Megnyitója az ónodról odahelyezett órássy István veredárius. Hatvan 1. Mny. 1690-es évek közepén, postamestere Szabó Máté, Táv. 1865, egyesítva 1891, Távb. 1906 körül, Előfsz. 1914: 76, 1948: 92, Tört. Rákóczi postahálózatának középső és déli fővonala érintette, fontos postahely, 1715-ben Pozsony-KassaTokaj-Erdély vonal felállításával egy vonalrész Tokajból elágazva Szerencsen át EgerGyöngyös-Hatvan útvonalon tartott Budának. 1749-ben a tíz levélpostajárat közül kettő is érintette Hatvant. A reformkorban Grassalkovich Antal herceg a posta tulajdonosa. 136