Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)
a szolgalat könnyítése céljából a kapcsoló személyzet létszámának felemelésére tett ígéretet. 124 A második közvetlen Kassa-Miskolc-Budapest vonal megnyitása 1905ben csak átmenetileg segített. 1905-ben történt Miskolc becsatlakozása a Budapest—Ungvár már meglevő telefonvonalához, ezzel közvetlen kapcsolatba került Sátoraljaújhellyel és Ungvárral. Ugyancsak ez évben Szerencsen át közvetlen összeköttetést kapott Nyíregyháza-Debrecen és Nagyvárad megyeszékhellyel. 125 A telefonközpont megnyitásától 1908-ig hiteles, összesített telefonkönyvvel, névsorral nem rendelkezünk. Az ország területén más magánkézben levő hálózatok tulajdonosai adtak ki 1897-ben maguk szerkesztette névsorokat, füzetkéket, azok azonban a gyakori (félévenkénti) megjelenés miatt silány kivitelben készültek és a használattól hamar elrongyolódtak, szemétre kerültek. Egy ilyen kisméretű 21 oldalas magánkiadású évszám feltüntetése nélküli telefonnévsor jelent meg — eddigi kutatás szerint 1908-ban, a miskolci és a megyebeli telefonhálózat előfizetőiről. A névsor 438 miskolci telefonelőfizetőt sorol fel név szerint és pontos lakcímmel, feltüntetve az előfizető hívószámát. A miskolci előfizetők után felsorolja a város központjához csatlakozó környékbeli és törvényhatósági központokat. Megjelöli, hogy akik 84 korona kapcsolási díjat fizetnek, a saját központjának előfizetőin túl a névsorban feltüntetett központok előfizetőivel is díjtalanul beszélhetnek. Miskolchoz 35 megyebeli és 2 más megyében fekvő (Tiszadob és Szikszó) posta hálózata csatlakozott. A névsor alapján a vidéki központok forgalomkör tekintetében négy csoportba oszthatók: Az első kis létszámú csoport szűkebb körű belföldi helyközi távbeszélő-forgalomban vett részt; Alsóábrány 1, Arló 1, Borsodnádasd 2, Hódoscsépány 1 és Mezőnyárád 1 előfizetővel. A második csoport 19 postaközpontjának 107 előfizetője a belföldi helyközi forgalomban vett részt; Alsózsolca 4, Diósgyőr város 6, Edelény 8, Ernőd 4, Felsőzsolca 3, Hámor 8, Mezőcsát 6, Mezőkeresztes 5, Mezőkövesd 9, Mezőnyék 2, Ónod 3, ózd 11, Sajószentpéter 12, Sajószöged 3, Szendrő 5, Szendrőlád 1, Szikszó 12, Tibolddaróc 3, Tiszakeszi 2 előfizetővel. A helységek harmadik csoportját képezte a törvényhatósági távbeszélő-forgalomban részt vevő Ároktő 1, Borsodivánka 2, Hejőcsaba 2, Sajóvámos 1, Szentistván 1, Szihalom 2, Szirmabesenyő 1, Tiszadorogma 3 előfizetővel. Különös gazdasági érdeke fűződhetett Bánhorváti 2, Bélapátfalva 3, Dédes 3, és Szilvásvárad 4 előfizetőjének, hogy központjuk részt vett a Budapesttel való helyközi távbeszélő-forga124. BL 1904. VIII. 6. 125. Szendrei J. 1911. IV. 831. 89
