Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

„ismét kénytelenek vagyunk megróni a helybeli távírda hivatalt - írja a lap -, miután egy Pesten 8-án 10 óra 40 perckor feladott és aznap 11 óra 40 perckor megérkezett sürgönyt a küldöncnek 10-én délután 1 órakor adta át kézbesítés végett, mely botrányos késedelemből oly félreértés származott, hogy ezen rákíró urak garázdálkodása ellen a legszigorúbb eljárást tanúsítsa a kereskedelmi minisztérium."

1

'

3 Néhány érdekesség a távíró helyi múltjából: 1881 őszén katonai nagy gyakorlat idején városunk vendégül látta Ferenc Józsefet. A megye, a város vezetői mindent elkövettek, hogy „minden nagyon szép és minden nagyon jó legyen", mégis történt valami kellemetlenség, és éppen az állami távírdával kapcsolatosan. Az történt, hogy az uralkodónak címzett két „intim" tartalmú táviratot a távírász valamelyik szemfüles újságírónak megmutatta, aki azok tartalmát közzétette az Egyetértés című helyi lapban. Az eset miatt a távírda főnöke „kérdőre vonatott, a távírász pedig vád alá fogatott és el is ítéltetett."

114 Városunk távírdája az 1885-ben kiadott Adler-féle várostérkép szerint a mostani Régiposta utca elején a Pece-parton működött (a postásbölcsőde helyén). A távírónak a postával történt egyesítése után, 1888. március 5-én a távíróállomás beköltözött a postahivatal épületébe, mely a színházzal szemben a Miskolci Takarékpénztár épületének földszinti részén működött. Az átköltözés során a vezetéket tartó oszlopsort a Kazinczy és Széchenyi utcán vezették a postáig. Az oszlopsor és vezetéke igen zavarhatta a főutca lakóit, mert Kovács Lajos városatya a képviselőtestületi ülésen felszólalt és kifejezésre juttatta: hogy „azok a dromedár távíróoszlopok" ízléstelenek és életveszélyesek. A felszólaló a polgármestertől azt a felvilágosítást kapta, hogy azok csak ideiglenesen három évi időtartamra vannak felállítva.

115 Valóban 1891ben a posta és távírda új épületbe költözött a mai Déryné utcába. A miskolci posta távíró forgalma évről évre nőtt. Bár már megjelent a nagy rivális, a telefon, még nem veszélyeztette a távíró forgalmát. 1902-ben Miskolc—Sátoraljaújhely között 118 km hosszon új távíróvezetéket építettek, ami a forgalmat annyira növelte, hogy elrendelték a távíró éjjel-nappali forgalmát. A hálózat fejlődését követte a távíró fejlődése is. A Morse-távírót felváltotta a betűíró Hughes, mely 1870-től a második világháborúig használatban volt. 1930-tól tért hódított a mai géptávíró, távíróközpontok létesültek, majd 1950-től megkezdte működését a távíró-előfizetői szolgálat; a telex, valamint az országok közti közvetlen tárcsás távírókapcsolat; a gentex. 113. BMÉ 1872. VI. 13. 114. BMÉ1872. X. 14. 115. BMÉ 1872,111.26. 82