Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)
A járandóságra vonatkozó pontos tájékoztatásból kitűnik, hogy a hetenként háromszor Sajószentpéterre és vissza gyalogló postalegény béréből Szeghi Kiss Lajos postakiadó évi 60 ft-ot „takarított" meg magának. A küldöncök kizsákmányolásának elfogadott módja volt ez a múlt században, sőt 1947-ig, a postamesteri hivatalok állami kezelésbe vételéig. Miskolc a jövedelmezőbb postahelyek közé tartozott. Postamestere Duranelli Alajos sokat költött a gyakori Pece okozta áradások útjába eső postaház állapotának fenntartására, szakmailag is tekintélyt szerzett magának és a miskolci postának. Az 1867-es kiegyezés idején — kortársai visszaemlékezése szerint - a jó hírű miskolci postamester találkozott Gorove Istvánnal, az új magyar kormány földművelési, ipari és kereskedelmi miniszterével, egykori jogásztársával. Gorove ismerte barátjának szakmai hírét, tekintélyét javaslatot kért tőle a minisztérium postaszakosztályának vezetője személyére. Legyen jó magyar, legyen jó postás az illető és bátor is az ilyen nagy feladat ellátására. Duranelli gondolkozott, majd megnevezte Gervay Mihályt a nagyváradi postaigazgatót, régi szakmai ismerősét. így került Gervay Mihály a Magyar Posta élére. Duranelli sem maradt sokáig miskolci postamester. Még 1867-ben megbízták a kassai igazgatósági kerületben' hivatalok szakmai ellenőrzésével. Mikor ezzel végzett, a kassai kincstári hivatal gondnokává (főnökévé) nevezték ki, majd 1871-ben megbízást kapott a kassai kerület jogászfelügyelői tisztségére, amit 1887-ig töltött be (34. kép). 91 Miskolc postája 1870-ben kincstári kezelésbe került. A már nagy forgalmú hivatal gondnoka az idős Bene Károly lett, aki előzőleg Kassa postamestere volt és miskolci kinevezése előléptetésnek számított (33. kép). Rajta kívül két postatiszt, Kloch Pál és Manschet Vince, három járulnok (gyakornok), Lányi Henrik, Sipos Péter és Forrai József látta el a tisztviselői szolgálatot. Postaaltisztek: Haba József és Virág András. Érdekes, hogy Kloch kivételével a többiek egymást követték a miskolci főposta vezetői székében. 92 A gazdasági élet fejlődése a megyeszékhely postaforgalmának növekedésén túl az egyes vidéki hivatalok forgalmában is megmutatkozott. Külső szervek, gyárak sürgették a posták megnyitását. A Rimamurányi Vasmű igazgatósága 1878. március 1-én tartott gyűlésén megelégedéssel állapította meg, hogy: „az általunk kérelmezett ózdi vasgyári postaállomás megszerveztetett, oda kinevezett postamester Hütter Károly hivatalát elfoglalta, működését megkezdte . . . e tény . . . 91. Pm. O. szn/1867. 92. Joanovich Gy. 1871. 5. 66
