Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

zott posták vezetői részére — a felszerelés és berendezés költségének fejében — ún. királyi érték (pretium regale) címen 800—3000 forintnyi összeget biztosítottak az esetre, ha tőlük az állomást elvennék. Az ilyen tulajdonos az igazgatóság tudtával és beleegyezésével átruházhatta hivatalát másra, akinek zálogjogát a kincstár szintén biztosította. Ezen állomásnak csak a jövedelme képezhette bírói lefoglalás tárgyát. így vette meg felsőbb jóváhagyással a miskolci postát Szedliczky Józseftől 1794-ben Duranelli András, Forró postáját 1826-ban Konecsni Jánostól Johann Scheid von Beneschan kassai nyugállományú alezredes berendezésével együtt 4000 Guldenért.

69 A forrói postát 1848. június 7-én Trefort Ágoston államtitkár Farkas Istvánra ruházta át „de csak személyére, eladhatási és öröklési jog nélkül, mert az ilyen joggal ezen postaállomás a fennálló szabályok szerint eddig sem bírt, és az eddigi postamesternek az eladhatási engedelem csak különös kegyelemből, és az 1807. évi szabályos rendelet nyomán adatott. Egyébbiránt meghagyom ezen állomásnak eddigi 2000 pFtban megállapított királyi értékét..." — mondja a kinevezési rendelet.

70 A postáknak az ilyen értékelése még a 19. század végén is megvolt. Az utolsó öt felszámolt posta közt volt Hidasnémeti postája, amiért a kincstár 1897-ben 2500 forintot fizetett visszaváltás címén.

71 Külön érdekesség Gyöngyös postájának esete. A város 1815 táján — Szolnok város postájához hasonlóan — megszerezte magának a posta jogát és a postai teendőket adminisztrátornak adta bérbe; 1838-ban Hanisz Imre és Hanisz Alajos bérlőknek, 1852. december 1-től hat évre, évi 1160 forintért Kékesy másként Hajde Jánosnak, végül is 1867-ben újra magánszemély lett a postamester.

72 A reformkorban a főurak előszeretettel szerezték meg a postamesterségeket; a harácsoló Grassalkovich Antal herceg Kerepes, Bag, Hatvan, RegéczBreczenheim Ferdinánd herceg Tállya, gróf Serényi János Putnok, Pejacsevics Károly Poroszló, báró Radvánszky Antal Sajókaza postáját birtokolta, adminisztrátort foglalkoztatva, míg a Bach-korszak e gyakorlatot fel nem számolta. A posta közlekedését a 19. századbeli útviszonyok igen hátráltatták. A kormányzat az utak karbantartását, építését a vármegyékre bízta. //. József útépítési tervei ugyanúgy megfeneklettek a nemesség ellenállásán, mint egyéb haladást célzó intézkedései. A nemesség az utak építését a falvak jobbágyaira hárította, annak ellenére, hogy az utak, hidak állapota az ő érdekeit is sértette. 69. Kamody M. 1979/Ű. II. 1., 49. lO.KamodyM. 1979/a. II. 50. ll.Hennyey V. 1926.205. 72. Hm. Lt. 1852. 50