Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

földgye és rétje nincsen, melybül ezen szükséget teljesíthetné, azonban Miskolc városának birtokában a földesuraság tetszéséből és jóvoltából annyi felesleg való szántóföldek és rétek volnának, melyekbül ezen kerülhetetlen szükségre egy sessió földet hozzá való réttel együtt minden sérelem és megszoríttatás nélkül kimutathatna; ezért Privilegizált Miskolc Várossá Magistratussának hivatalosan meghagyatik, hogy ezen egy sessió földet mind a három nyomásban 10 köblivel, a rétet pedig 12 ember vágóval számítva, jó és alkalmatos helyen haladék nélkül kimutatni, az említett postamester úrnak által adni és felüle ezen prefektusi hivatalt tudósítani el nem mulassza." így kapott postaföldet és legelőt a mindenkori miskolci postamester a Csabai kapuban és Hejőcsabán évi egy arany névleges bérért 1913-ig. A miskolci postaállomás megnyitásával kitárult az utazási és levelezési lehetőség. Az új postavonal Budáról jövet, Kerepes, Bag, Hatvan, Gyöngyös, Kápolna, Eger, Tárd (ezt az állomást 1795-ben a diósgyőri uradalom ellenkezését figyelmen kívül hagyva áthelyezték Mezőkövesdre), Harsány, Miskolc, Szikszó, Forró, Hidasnémeti, Kassáig vezetett. A miskolci kereskedők Budán át összeköttetést kaptak Bécs, Zimon, Temesvár, Kassán át Pozsony, valamint Máramarossziget, Brassó, Lemberg felé. A gyorsabb levelezés, utazás tovább élénkítette a kereskedelmi forgalmat. A miskolci postaállomás megnyitása után 1791 májusában a szomszédos Zemplén vármegye is előterjesztést tett a Helytartótanácshoz, melyben gazdasági okokra hivatkozva kérte Hegyalja fontosabb helyeit Liszkát, Újhelyt és Terebest a postavonal-hálózatba bekapcsolni.*

2 Liszka postaállomás vezeté24. kép. Gyorskocsi az 1800-as évek elejéró'l. Kiss L. repr. 61. BAZm. Lt., Bm. Lt. MVTi. 251/1817 62. BAZm. Lt., Zm. Lt. 1790. LOC. 139. No. 98. 46