Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

földgye és rétje nincsen, melybül ezen szükséget teljesíthetné, azonban Miskolc városá­nak birtokában a földesuraság tetszéséből és jóvoltából annyi felesleg való szántóföldek és rétek volnának, melyekbül ezen kerülhetetlen szükségre egy sessió földet hozzá való réttel együtt minden sérelem és megszoríttatás nélkül kimutathatna; ezért Privilegizált Miskolc Várossá Magistratussának hivatalosan meghagyatik, hogy ezen egy sessió földet mind a három nyomásban 10 köblivel, a rétet pedig 12 ember vágóval számítva, jó és al­kalmatos helyen haladék nélkül kimutatni, az említett postamester úrnak által adni és felüle ezen prefektusi hivatalt tudósítani el nem mulassza." így kapott postaföldet és legelőt a mindenkori miskolci postamester a Csabai kapuban és Hejőcsabán évi egy arany névleges bérért 1913-ig. A miskolci postaállomás megnyitásával kitárult az utazási és levelezési lehetőség. Az új postavonal Budáról jövet, Kerepes, Bag, Hatvan, Gyöngyös, Kápolna, Eger, Tárd (ezt az állomást 1795-ben a diósgyőri uradalom ellenke­zését figyelmen kívül hagyva áthelyezték Mezőkövesdre), Harsány, Miskolc, Szikszó, Forró, Hidasnémeti, Kassáig vezetett. A miskolci kereskedők Budán át összeköttetést kaptak Bécs, Zimon, Temesvár, Kassán át Pozsony, valamint Máramarossziget, Brassó, Lemberg felé. A gyorsabb levelezés, utazás tovább élénkítette a kereskedelmi forgalmat. A miskolci postaállomás megnyitása után 1791 májusában a szomszédos Zemplén vármegye is előterjesztést tett a Helytartótanácshoz, melyben gaz­dasági okokra hivatkozva kérte Hegyalja fontosabb helyeit Liszkát, Újhelyt és Terebest a postavonal-hálózatba bekapcsolni.* 2 Liszka postaállomás vezeté­24. kép. Gyorskocsi az 1800-as évek elejéró'l. Kiss L. repr. 61. BAZm. Lt., Bm. Lt. MVTi. 251/1817 62. BAZm. Lt., Zm. Lt. 1790. LOC. 139. No. 98. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom