Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

ben nem intézkedett. Bakos László postamester már 1791 elején a Városi Tanácshoz fordul, elutasításának tárgya abból kitűnik: „Bakos László miskolci postamester a Három Rózsa vendégfogadót, vagy Zsámbik Tamás házát magának postaháznak általadatni és ez után földeket és rétet kihasítani, a postalovak számára pedig különös legelőt rendeltetni kíván. A földes uraság külsó' appertinentiakat (tartozékokat) a folyamodónak kiszakítani nem tartozván, azt arra kötelezni nem lehet, ami pedig a lakóházat illeti, mivel mint a tekintetes Diósgyó'ri Domínium (uradalom) fiskálisa Dőry Ferenc úr ezen alkalmassággal jelenté, az instánsnak (kérelmezőnek) meg volna engedve, hogy a tekintetes Domínium jurisdictioja (fennhatósága) alatt levő házak közül akármelyiket magának kifoghassa (kibérelheti) ezen tekintetben a tekintetes urasághoz irányíttatik."

58 Bakos postamester, mivel a megélhetési gondjaival nem tudott megbirkózni, hiába kapott némi fizetésemelést, állásáról lemondott. 1793-ban már Szedliczky József a volt ónodi postamester az utódja, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezett és határozottabban sürgette megélhetésének biztosítását és a vármegyéhez fordult közbenjárásért: „Miskolci postamester nagyságos Szedliczky József panaszképpen eló'adván, hogy a Domíniumnál ámbátor több ízben esedezett légyen is az iránt, hogy nékie elegendő' fundust, hozzá tartozandó réttel, szántófölddel és legelővel egyetemben kimutattatni rendelne, mindez ideig mégis semmi választ nem nyerhetett, mely okra való nézve a felsőbb rendelkezésekhez képest a tekintetes nemes vármegye tagjai közül valakit céljának elérése végett kiküldetni kér. Járásbeli főszolgabíró úrnak ezen folyamodás oly véggel kiadatik, hogy ezen kitételt a diósgyőri uraság tisztségével közölvén azt a felsőbb helyekről érkezett rendelések betöltésére bírni igyekezzen, végbe vitt tiszti kötelességéről tudósítani elvárattatván."

59 Az előterjesztés nem tesz említést a posta elhelyezéséről, azt zZsámbikféle ház bérletével megoldották. A posta végleges helye a mai Batthyány Lajos utca és a Kazinczy Ferenc utca sarkán levő épületben volt, melyet Posta utcának, de megkülönböztetésül annak felső és alsó részét Felsőposta, illetve Alsóposta utcának neveztek. így említi Szűcs Miklós is naplójában, mivel egyik háza a postaállomás épülete mellett volt a Felsőposta utcában.

60 Az illetékföld ügye többszöri sürgetés ellenére még 1817-ben is napirenden volt. Ekkor már a diósgyőri kamarai uradalom prefektusa, Molnár Sándor utasította a várost annak kiadására: „Szedliczky József miskolci postamester úrnak többszöri kérésére és sürgetésére a felséges királyi udvari magyar kamara a postahivatalhoz köttett terheknek könnyebb elviselése tekintetéből egy sessio (teleknyi) földet és hozzá való rétet kegyesen resolválván (juttat), mivel a Diósgyőri Királyi Uradalomnak: a miskolci határában még eddig ollyas 58. BAZm. Lt., Bm. Lt. MVTi. 1791/2656. 59. BAZm. Lt., Bm. Lt. Jk. 33/651. 60. Szűcs M. 1982. III. 15. 45