Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

22. kép. Órássy József miskolci veredárius latin nyelvű feladóvevénye 1784. Kiss L. repr. A miskolci posta ügyét 1784-ben Metz Antal kassai postaprefektus veszi kézbe, aki az egri postát közvetlenül Miskolcra, innen Gesztelyen át Szerencsre tervezte járatni. Feltétele azonban: „Amennyiben ä felállítandó vonal nehézségei elháríttatnak, szükséges azonban - amint írja -, hogy Gesztelytó'l Felsó'zsolcáig út, töltés eró'sebb hidak készíttessenek, nemcsak a postajárás meggyorsítására, hanem a kereskedelem és a királyság hasznára."

ss Valami oknál fogva a Metz-féle javaslat sem valósult meg; Eger felől Keresztes—Ónod útvonalon járt továbbra is a posta. 1790-ben azonban felgyorsult a postaállomás előkészítése. A Helytartótanács végleges döntését a vármegyei jegyzőkönyv így rögzítette: „A Kassa-Eger közt vezetendő postaút az utasok nagyobb kényelmére és a közérdekű levelezés eló'segítésére olyan változatban lett elfogadva, hogy állomáshelyeik Hidasnémeti, Forró, Szikszó, Miskolc, Harsány, Tárd. A bejárás során lerögzítették azt is, hogy összeköttetés legyen a halmaji sáncon át Szikszóról Tokajnak, végül úgy rendelkeztek, hogy a keresztesi veredariust Tardra, az ónodit Harsányba, a szerencsit Szikszóra, a vilmányit Forróra, végül a szinait Hidasnémetibe helyezzék át. Továbbá Miskolc és Vizsoly állomásokra alkalmas személyt leggyorsabban hozzon a tanács javaslatba, hogy az új járat szeptember 1-vel életbe léphessen."

56 55. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 189. 56. BAZm. Lt., Bm. Lt. Jk. 1436/1790. 43