Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

lyi Sándor királyi biztosnál, hogy a csegei rév-Ároktő között előírt postaútvonalat elhagyva a dúló pestisnek tette ki a posta személyzetét és a küldeményeket. Károlyi ez ügyben a vármegyéhez fordult, onnan jelentést kértek a postamestertől. Bárczy alapos ellenérvekkel kimentette magát, mégis biztonsági okokból a postaállomást a Tisza túlsó oldalára helyezték át és erős őrséggel biztosították a fertőzéstől.

47 A tett intézkedésről Haager Károly budai postaprefectust is értesítették a megyebeliek.

48 1751. november 1-ével a bécsi cs. kir. generális postadirectorium a posták, így Ónod postája számára is öt súlyfokozatú díjszabást állapított meg és felmérette az ónodi posta forgalmát Ónod-Eger és Ónod-Tokaj vonatkozásban. Ónod

49 postamestere 1740-50-es években Szilvay Albert volt (19. kép). 19. kép. Szilvay Albert ónodi postamester magyar nyelvű feladóvevénye 1742. Kiss L. repr. Működésének becses emléke egy kézzel írott magyar nyelvű feladóvevény 1742. január 2-ról.

50 A XVIII. század közepén a távolsági levéldíjszabás bevezetésével, amikor a levelekre a feladási postahelyet a feladónak, elmulasztása esetén a felvevő postamesternek kellett feljegyezni, honosodott meg a postai helynévbélyegző (20. kép), melyből fokozatosan a kör alakú postai keletbélyegző alakult ki. Észak-Magyarország területén elsőnek Tokaj használt fém névbélyegzőt 1752-ben. 47. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 166. 48. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 168. 49. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 174. 50. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 177. 39