Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

Háromféle postajárat volt használatban: a fejedelmi udvarból postanapokon, szerdán és szombaton kiinduló rendes járat az ún. ordinária, mely levélanyagot és személyeket szállított. A sürgős leveleket a staféták vitték, akiket bármely időpontban indíthattak, ha a viteldíjat előre megfizették. A harmadik postaszállítás a fejedelmi kurírok útján történt. Hat válogatott, művelt fejedelemhű személy látta el e ténykedést, fontos, bizalmas ügyekben, nyakukban a fejedelmi címerrel. Mind az öt hadtest mellé tábori postamestert állított, akik a seregekkel való kapcsolatot biztosították (15. kép). A Rákóczi-szabadságharc postájának működését politikai és gazdasági helyzet függvényében négy időszakra lehet osztani: 15. kép. Bakos István postatiszt palettája 16. kép. Részlet II. Rákóczi Ferenc 1708. Kiss L. repr. Instructiojából 1707. Kiss L. repr. 1. 1703 őszétől 1705 tavaszáig. Ez a mozgalom kiszélesedő szakasza, a katonai, gazdasági szervezés időszaka. A fejedelem a posták működését a városok és falvak népének közreműködésével kezdte megoldani, majd a miskolci köznemes Szepesi Jánost (17. kép) kinevezte főpostamesterré és rábízta a postahálózat kiépítését (1703. XI.). A meglevő királyi postahálózat magyar 32