Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)
Miskolc város területén folytonosan jártak-keltek a német, magyar, török és erdélyi posták. A város kincstartója tekintet nélkül arra, hogy honnan, kitó'l jöttek, hová mennek, milyen megbízatással, tartozott őket élelemmel, szállással ellátni. Elvárta ezt a német, a török, az erdélyi fejedelem kölcsönösségi alapon minden várostól. Miskolc város bírái minden jövő-menő posta részére bántalmazás nélkül átvonulást biztosítottak és ugyanakkor híreket is szereztek tőlük, ha a posták nyelve megoldódott az avasi pincék hűs mélyén, vagy a városi kocsma-házban. „Die 2. Auguszti: 1678 Debrecenből jövő egy posta embernek, levelet vivén Generális Uramhoz ellátásra kiadtam . .. . . . Die 6. Auguszti. Thorna várábul a Király dézsmája felől való levelet hozó postának Bíró Uram megbízásából ellátásra kiadtam 1 itce bort... 15 den 2 7 , .. . Die 15. Septembris a Váradi Pasa levelét a táborra vivő, katonának gazdálkodásokra kiadtam kenyér 9. székhus 12, 4 itce bór 15 dénárjával, kitett 81 dénárt. . . .. . Die 30 Septembris Forgács Ádám Uram eö nga Erdélybe bocsátott rimaszombati két postái részere kiadtam . . ." 2 8 Az említett városi számadáskönyv igen értékes adatokat tartalmaz e kor jellegzetes postásai a „rabposták" működéséről. A rabposták, vagy postarabok sűrűn járták a városokat, falvakat. Mind török, mind magyar részről szokás volt, hogy a rabokat váltságdíj ellenében szabadon engedték. A szegényebb sorsú rabok a váltságdíjat előteremteni nem tudták, ezekért a többi rab vállalt kezességet, vagy hitlevelet szereztek és előre megírt kolduló levéllel igyekeztek meghatározott időre a váltságdíjukat összeszedni. Ezeket a hitlevél ellenében kolduló levéllel elbocsátott rabokat, akik vándorlásuk közben levelet, üzeneteket szállítottak valamely végház kapitányának, vagy magyar főembernek, nevezték rabpostáknak. Miskolc városa az itt átmenő „posta teöreök rabokat" élelemmel, szállással látta el. A városbíró háza, ahol e posták jelentkeztek valóságos postaállomás volt abban az időben. „Die 23. July 1678 Nro 2 Posta Teöreök raboknak a táborra menvén gazdálkodásra (ellátásra) kiadtam útra hat kenyér, négye per dénár 12, kettei 9 pénzes, sajt 9, úti keöltseg 48, kitesz 1. fi. 30 den. . . . 2 9 . . . Die 1. July. Nro 2 magyar raboknak gazdálkodásra kiadtam kenyér 12, bor 1 itce 15, útra kenyér 9, sajt 6, kitesz 42 den. . . . Ugyanaz nap méltóságos generális uramhoz járó hat magyar posta raboknak kiadtam kenyér 6, bor 2 itce 15, kitesz 36 den. . .. Pathai István és Deöri Bálint uraiméknak küldvén a magyar táborra Putnokhoz postán gazdálkodásra kiadtam az útra kenyér 12. sajt 6, úti keöltseg 24, keörtvely egy kosárban 84 den. 30 27. NyíriD. 1926. 1. 3., 56. 28. Nyíri D. 1926. 1. 3., 63. 29. NyíriD. 1926.1. 1., 36. 30. Nyíri D. 1926.1. 1., 21. 25
