Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

5. kép. Az egri postajárat felállítására vonatkozó irat 1550. dec. 19. Kiss L. repr. Az egri postaállomás 1550. december 19-én kezdte meg működését, melynek létesítésében Oláh Miklós érsek-kancellár is közreműködött. A létesített postavonal Pozsonytól a nyitrai, füleki vár védelme alatt Pozsony, Szene, Sempte, Nyitra, Garamszentbenedek, Báth, Dacsó-Lám, Losonc, Pétervására útvonalon haladt Eger felé, mintegy 32 mérföldet megtéve. Működését a vár 1552. szeptember közepén történő török ostrom során szüntették meg. E posta emlékét a 400 éves évfordulón a mai postaépület falán elhelyezett emlékmű őrzi (6. kép). Paar Péter, aki Taxis Mátyás után 1550-ben átvette a magyarországi posták irányítását 1554. július 24-én kelt folyamodványában előadja, hogy Eger ostroma alkalmával lovait, összes felszerelését és mindenét ami a postaszolgálat fenntartásához szükséges a törökök elvitték, Paar Pál postást a törökök elfogtak, teljesen meztelenre vetkőztették és csak úgy menekült kezeik közül, hogy az Eger folyóba ugorva víz alá bukott és úszva érte el a túlsó partot. Megemlíti, hogy Kristóf testvérét a hajdúk megölték és annak gyermekeit is neki kell eltartani. A fentiekért 400 forint segélyt kért, a király csak 200 forintot utaltatott ki részére.

1 4 A vár sikeres megvédése után a postavonalat már nem állították helyre, helyette 1552-ben a védettebbnek tartott Nyitra, Vág völgyén vezető útvonalon Rózsahegy, Lőcse, Eperjes érintésével létesítettek Kassához hadiposta-ösz13. Hennyey V. 1926. 72., 73. 14. Sugári. 1982. 210., 213. 16 Az utóbbi a török előrenyomulása miatt nem sokáig működött, csakúgy mint a Pozsony-Eger közt létesített hadiposta (5. kép).

1 3