Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

Mátyás halála után a Bécs-Buda közti rendszeres kocsiposta-összeköttetés megszűnt, a könnyű utazókocsit tovább használták. Utódai //. Ulászló és II. Lajos alatt alkalmi futárok, udvari személyzet látta el a hírvivést, annak költségeit a kincstartó esetenként fizette. Bakócz Tamás érsek számadáskönyvéből (1494) tudjuk, hogy Eger „Zabadhely" nevű városrészének lakói a rájuk rótt 60 ft. adóba semmit sem fizettek, mert a postaszolgálat ellátásáért az adózás alól fel voltak mentve. „.. . taxa regiát nem fizettek de főtisztelendő úr leveleit tartoznak, bárhol legyen is a munka, 12 mérföld távolságra bármilyen időben saját költségükön szállítani." Még 1551-ben is a Szabadhely lakói továbbították a vár levelezését e területen belül adómentességük fejében.

11 A XIV—XVI. század jellegzetes testületi hírvivői a mészárosok, tőzsérek, akik nagy marhanyájakat tereltek külföldre fegyveres kísérettel. Leghíresebb hírvivők a szegedi, de főleg a debreceni mészárosok voltak, akik e tevékenységet díjazás mellett önként végezték. Hasznos tevékenységüket a főurak felismerték és 1512-ben Zápolyai János, 1538-ban Török Bálint biztosítottak különböző kiváltságot részükre, melynek ellenében a belföldi postaszállítást városok-várak között fizetés nélkül voltak kénytelenek pontosan ellátni a mészáros céh szabályzatának megfelelően./. Ferdinánd király az élőállat Ausztrián túlra való szállítását megtiltotta ugyan, a debreceniek postai tevékenységét belföldön azonban engedélyezte. A mészáros céh a fizetés nélküli szolgálattól csak 1720-tól lett mentesítve. A borsodi, hevesi és hegyaljai nemes családok, vármegyék szívesen vették igénybe a mészárosok szolgálatát, hiszen működésüket a törökök még az általuk megszállt területen is engedélyezték, sőt igénybe vették, segítették. A mészáros posták jellegzetes eszköze a szarukürt, mely a postakürt elődjének tekinthető

12 (4. kép). A HABSBURG-POSTA MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON A Habsburg-család, hatalmának kiterjesztése során 1490 körül kezdte meg kormányzati postájának kiépítését. Ebben nagy érdeme volt a Taxis-családnak, melynek tagjai: Taxis Roger, III. Frigyesnek 1452-ben Bécstől Rómáig, Taxis János 1493-ban /. Miksának Wormstól a Németalföldre és Milánóig szervezett postát. A XVI. század első évtizedeiben Taxis Ferenc, Szép Fülöp spanyol király főpostamestere összeköttetést teremt a spanyol, német, francia U.NyáryA. 1870. III. 677.;Borovszky S. 1910.521. 12. MónusF. 1929.46. 14