Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

más négy irányú postajárattal. Rákóczi-szabadságharc alatt fontos postahely, postamestere Ágoston Kristóf. A felosztott Rákóczi-birtokokon a Trautzon, majd Breczenheim herceg szerez postajogot, akitó'l 1856-ban a Sóhalmy-család vásárolja meg és három generáción keresztül birtokolja. Postai névbélyegzó't 1793-tól használ. Telkibánya Mny. 1884. Tenk Mny. 1951. Terpes-Szajla Mny. 1910 ? egyesítve 1984. Tibolddaróc Mny. 1720 körül a VII. sz. postavonalon Eger-Ónod közti állomáson. Az útvonalváltozás során 1760-ban megszűnik, újranyitották 1882-ben. Takp. 1886. Az elsó'betétállománya 542 frt, Távb. 1905, Előfsz. 1914: 3, Tört. Rákóczi Ferenc postahálózatának középső vonalán feküdt, rajta át vezetett Apátfalváról Tokaj felé a postavonal. 1882-1976-ig a Pandula-család kezelésében volt. Tiszabábolna Mny. 1949. Tiszacsermely (korábban József-major) Mny. 1941, Távb. 1942. Tiszadorogma Mny. 1905 körül, Távb. 1910. Tiszakarád Mny. 1930. Tiszakeszi Mny. 1882, Takp. 1886. Az első évi betétállomány 238 frt, Előfsz. 1914: 2. Tiszaladány Mny. 1911. Tiszalúc Mny. 1863, Táv. 1863 a Pest-Kassa-Tarnov vonal 14. távíróállomása, egyesítve 1897, Távb. 1910, Előfsz. 1914: 6, 1948: 8. Tiszanána Mny. 1870, Előfsz. 1914: 5. Tiszatardos Mny. 1951. Tiszatarján Mny. 1885, Takp. 1889. szeptember 1. Tiszavalk Mny. 1950. Tófalu Mny. 1974. Tokaj Mny. 1567, Táv. 1857, Takp. 1886, Távb. 1905, Előfsz. 1916: 21, 1948: 25, Bővebben a tanulmányban. Tolcsva Mny. 1868, Táv. 1881. április 1., Távb. 1905, Előfsz. 1914: 8. Tomor Mny. 1950. Tornanádaska Mny. 1941. Tornaszentjakab Mny. 1953. Tornyosnémeti Mny. 1949. április 2. Újcsanálos (korábban Zemplén-Csanálos) Mny. 1885, Takp. 1889. Újharangod Mny. 1960. november 3., Távb. 1960. november 21. Újlőrincfalva Mny. 1961, Távb. 1958. Uppony Mny. 1962. Vadna Mny. 1868. Vajdácska Mny. 1887. Varbó Mny. 1959. Vatta Mny. 1930, Távb. 1937. szeptember 15. Vámosgyörk Mny. 1869. december 4., Távb. 1900. december 20., Előfsz. 1914: 7, 1948: 4. Vámosújfalu Mny. 1947. Váraszó Mny. 1950, Távb. 1956. január 4. Verpelét Mny. 1867, Távb. 1906, Előfsz. 1914: 7, 1948: 14. Vécs Mny. 1950. február 1., Távb. 1951. május 10. Vilmány Mny. 1567. a Kassa-Szatmár postavonalon. Távb. 1905, Előfsz. 1914: 7, Takp. 1889. szeptember 1., Tört. Földrajzi fekvésénél fogva fontos postahely volt. 1610-ben a Bocskaifelkelés uán II. Mátyás a Szepesi Kamara alá rendeli ellenőrzés és fizetés tekintetében. 1703-1710 közt jelentős kuruc postaállomás, postamestere Németh Jakab. 1790-től az új postavonal nem érinti, szerepét Vizsoly veszi át. 1887-ben ismét megnyílt. Vilyvitany Mny. 1951. Visonta 1. (község) Mny. 1945. Visonta 2. (Erőmű) Mny. 1967. szeptember 1. Viss Mny. 1950. Visznek Mny. 1885. április 16, Távb. 1912, Előfsz. 1914: 1. Vizsoly Mny. 1790, Tört. Miskolc-Kassa közt fontos postaállomás volt, 1910-ben vasúti távírót kap. 1812— 1891-ig az Unghváry-család birtokolta. Zagyvaszántó Mny. 1930. Zalkod Mny. 1925. Zaránk Mny. 1935. Zádorfalva Mny. 1933. Zemplénagárd Mny. 1883, Takp. 1889. szeptember l.,Távb. 1925. február, Előfsz. 1948: 3. Zsujta Mny. 1950. 142