Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

falva Mny. 1867-ben Apátfalva néven a vasútvonal megnyitásával egyidejűleg. Előfsz. 1914: 7, 1948: 8. Tört. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc alatt a középső fővonal egyik elágazásaként itt segédpostamester működött, aki Daróc—Ónod-Szerencsen át tartott összeköttetést Tokaj postaállomással. Boconád Mny. 1885, Előfsz. 1914: 2, Tört. 1752­ben Átányról a postaállomást ide helyezték át, rövid működése után pedig Tarnabódra. Bodony Mny. 1910. Bodroghalom (korábban Luka) Mny. 1930. Bodrogkeresztúr Mny. 1868, Előfsz. 1948: 10, Tört. 1567-ben a Pozsony-Kassa postavonal Szatmárig történt meghosszabbításakor kezdte meg működését. Működésére 1606-ból is van adat. 1610­ben a Szepesi Kamarától kapta a fizetését, ez látta el ellenőrzését is. Bodrogolaszi Mny. 1883, Takp. 1889. szeptember 1., Távb. 1933. Bodrogszegi 1. (Bodrogkisfalud) Mny. 1933. Bodrogszegi 2. (Szegi) Mny. 1929: ?, Távb. 1931. Bódvarákó Mny. 1962. Bódva­szilas Mny. 1873, Táv. 1893. Bogács Mny. 1882, Takp. 1887, Előfsz. 1914: 7, 1948: 6. Boldog Mny. 1880. Boldogkőújfalu Mny. 1982. október 1. Boldogkőváralja (korábban Bodókő Váralja) Mny. 1882, Táv. 1910, a vasúthoz csatlakozva Előfsz. 1914: 4, 1948: 3. Boldva Mny. 1885, Előfsz. 1948: 4, Borsodbóta Mny. 1936. Borsodgeszt Mny. 1946: ?. Borsodivánka Mny. 1881, Takp. 1886. Borsodnádasd 1. (falu) Mny. ?, fiókpostából hi­vatallá minősítve 1937. szeptember 1. Borsodnádasd 2. (Lemezgyár). Korábban Nádasd. Mny. 1867, Előfsz. 1914: 3, 1949: 8. Borsodszentgyörgy Mny. 1963. Borsodszirák Mny. 1951: ?, Távb. 1956. január 27. Bocs Mny. 1934. Bükkaranyos Mny. 1939. június 1. Bükkábrány (korábban Alsóábrány) Mny. 1871, Takp. 1886, első évi takarékbetét-állo­mánya 1121 írt, a legtakarékosabb községek közé tartozott a megyében, Előfsz. 1914: 1, 1948: 5. Bükkszentkereszt (korábban Újhuta) Mny. 1910, Előfsz. 1948: 19, Bükkszék Mny. 1940. Bükkzsérc Mny. 1952. Cigánd (korábban Nagy-Cigánd) Mny. 1883. Csány Mny. 1865, Előfsz. 1914: 6, 1948: 10. Cserépfalu Mny. 1948. Cserépváralja Mny. 1964. Csernely Mny. 1882, Takp. 1886-ban „Takarékos község". Csobaj Mny. 1912. Csobád Mny. 1871. Csokvaomány Mny. 1958. Dámóc Mny. 1948. Demjén Mny. 1946. Detek Mny. 1952. Detk Mny. 1940-es évek elején. Dédestapolcsány (korábban Dédes) Mny. 1871, Takp. 1886. Domaháza Mny. 1952. Domoszló Mny. 1882, Távb. 1910, Előfsz. 1944: 4, 1948: 5. Dormánd Mny. 1925. október 16-án, Távb. 1927. május 14. Előfsz. 1948: l.Dubicsány Mny. 1954. Ecséd Mny. 1885. június 16., Távb. 1905. november 4., Előfsz. 1914: 7, 1948: 5. Edelény Umny. 1863, Táv. 1876 mint alállomás, egyesítve a postával 1887-ben, Takp. 1886. évi betétállománya 474 frt, Távb. 1900 körül, Előfsz. 1914: 22, 1948: 13, Tört. 1566-ban a császári hadsereg Szendrőt I. Miksa részére elfoglal­ja, itt tábori postát létesít. I. Rákóczi György többször keltezi innen leveleit, 1657-ben innen irányította Szendrő ostromát. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt fontos posta­hely, segédpostamestere Farkas Tamás. Edelény-Abod Mny. 1937. október 1. Edelény­Finke Mny. 1958. Eger 1. Mny. 1687, Táv. 1862, egyesítve 1887, Távb. 1891. január 21., Előfsz. 1914: 198, 1948: 291, Tört. a tanulmányban. Eger 2. Mny. 1906. Eger 3. Mny. 1939. Eger 4.-Felnémet Mny. 1900, 1914: 2, 1948: 6. Eger 5. (Csebokszári lakótelep), Mny. 1976. január Í.Egerbakta (korábban Bakta) Mny. 1882, Takp. 1889. szeptember 1., Távb. 1910 táján, Előfsz. 1914 és 1948: 2. Egerbocs Mny. 1948. Egercsehi (korábban Heves-Csehi) Mny. 1885, Takp. 1889. szeptember 1., Előfsz. 1914: 4, 1948: 3. Egercse­hi- Kőszénbányatelep Mny. 1946. Egerfarmos Mny. 1893, Előfsz. 1914: 2. Egerlövő Mny. 1928. Egerszalók Mny. 1920, Távb. 1946, Tört. 1345-ben itt élt Thomas „folyó" I. Lajos király szolgálatában álló familiárus. Egerszólát (korábban Szóláth) Mny. 1882, Takp. 1889. szeptember 1., Előfsz. 1948: 1. Ernőd Mny. 1869, Takp. 1886, Távb. 1900 körül, Előfsz. 1908: 4, 1914: 9, 1948: 7, Tört. Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól a 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom