Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

A Posta szervezettségi változásának felső fokát jelentette az 1952. január 12én létrehozott Postaügyi Minisztérium Katona Antal miniszter irányítása alatt. Ez az önállóság nem soká tartott, mert az 1953. évi VI. te. a külön Postaügyi Minisztériumot megszüntette és a Postát a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium IV. Postafőosztályaként bekebelezte. Vezetője továbbra is Katona Antal maradt, mint miniszterhelyettes.

168 Az új beilleszkedés változást hozott a középszervek szervezetében is. Zsuga Miklós miután a tiszti tanfolyamot elvégezte — az igazgatóság vezetésével Fehér Istvánt, a terv- és ügyviteli osztály vezetőjét bízták meg — a Postafőosztály tervgazdasági osztályának vezetője lett (59. kép). A Magyar Posta életében nagyjelentőségű volt az 1950—51-ben bevezetett új üzletág a sajtóterjesztés, melyet a többi szocialista országok postai tapasztalata alapján vett át és alkalmazta hazai viszonyokra. Az új szolgáltatás munkát adott a gazdasági átállás miatt lecsökkent forgalmú Postának, a dolgozókban új gazdasági szemléletet honosított meg, kiterjesztette a posta kézbesítői tevékenységét a legkisebb lakóhelyekre is és korszerűsítésre késztette a postai szállító szolgálatot. A legnagyobb eredmény az ország lakossága sajtó-olvasottságának fokozatos emelkedése. Néhány Borsod megyére vonatkozó adat: A napilap-előfizetők aránya a megye lakosságához 1950-ben 13,4%, 1981-ben 56%. Egy lakosra eső hírlapdíj 1950-ben 1 Ft 28 f volt, 1981-ben 24 Ft. Az Észak-Magyarország napilap átlag megjelenése 1951-ben 17 ezer, 1981-ben 87 ezer, 1985-ben 97 ezer, időnként elérte a 100 ezer napi példányt is. A nyilvántartott előfizetők száma: Észak-Magyarország Nők Lapja Szabad Föld 1950 14 000 2 000 2 860 1981 79 650 60 000 25 508 1985 87 709 57 400 27 495 (Az összehasonlítás alapja a februári előfizetők száma.) Az 1954-es szervezési változásokkal megszűntek a körzeti hivatalok. Feladatukat részben a két megyei hivatal; Miskolc 1. és Eger 1. vette át. A bérszámfejtést az igazgatósági gazdasági hivatalhoz szervezték, a többi feladatot a létszámilag és forgalmával megerősödött tíz IV. osztályú és tizenhárom V—VI. osztályú hivatalnak adták le. A forgalmi szervezési változásokat a műszakiak követték. A műszaki hivatalok helyett a két megye székhelyén Megyei Táv168. PRT 1953. 10. 123