Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

élén valamelyik érsek vagy püspök állt. Egyes egyházi szervezeteket felhatalmazott magánokiratok készítésére, azaz hiteles hellyé tette. Mindkét rendelkezés elősegítette az írástanulást, az írásos üzenetközlést, a levelezést. Jegyzője, a P.-nek nevezett mester, a máig is Anonymus, akit a kutatók az Aba nemzetség bodrogkeresztúri ágából származtatnak — megírja híres könyvét a magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum). A descensus, a király kíséretének, megbízottainak, udvari népének, futóköveteinek joga az ingyenes szállásra, ellátásra 77. Endre alatt további szigorításra került, mikor a társadalom új megyei rendi szervezete kezdett kialakulni. A nemesség és a papság az 1222-ben kiadott Aranybullában mentesítette magát a descensus alól, annak a terhét a köznépre hárította. E törvény 3. cikke szerint: „.. . sem az ő házaikra vagy falvaikba nem szállunk,hacsak nem hívnak bennünket." A 15. cikk: „Lovászok, pecérek és solymárok ne merészeljenek megszállni a szerviensek falvaiban."

5 Az Árpád-házi királyokat követő Anjou-királyok műveltségüknek, nemzetközi kapcsolataiknak megfelelően központi kormányzásra törekedve, a /. kép. Bazarád vajda követe levelet ad át Róbert Károlynak 1324. Kiss L. felv. 1983. 5. LédererE. 1964.

1. c. 68., 70. 10