Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Ráhelnek és Roráriusznak. Rábel utódja, mint ahogy a Magyar Jövő 1938. évi 269. száma hírül adja, a Ceglédről ide került Rorárius Gyula lett, aki ez év okt. 31-én kezdte meg miskolci iparűzését (67-68. kép). Az üzletet Rorárius Gyula vezette az államosításig, amelyre 1951. szept. 7-én került sor (69. kép). 1947—1951 között unokaöccse, Rorárius László vezette az üzletet, aki később a tapolcai Anna étterem vezetője lett. 1974-ben halt meg. Az államosítást követően a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Avas Szállodai üzemegysége Béke cukrászda elnevezéssel tartotta üzemben. 1960. körül ismét Roráriusz volt a neve 1971. szept. 30-ig, amikor is utoljára nyitott ki (70. kép). Helyén napjainkban a Pátria-üzletház áll. Balaton Kávéház. Szendrei J. említi, hogy „1898. nyarán a Balaton Kávéház udvari dalcsarnokában Barnyi Mihály színigazgató kis társulatával 8 hétig előadást tartott kevés pártolás mellett."

196 A várostörténeti leírásokban többször nem említik ezt a kávéházat, s a szűkös adatok helymeghatározásra nem elegendőek. Az első miskolci címtárban nem szerepel, ami azt jelenti, hogy az 1910-es évek előtt már megszűnt. Sikorszky-féle Kávéház, vagy Kávézó. 1910-ben tűnik fel először a Kazinczy u. 8. sz. alatt; s mindvégig, azaz az államosításiga család tulajdonában találjuk. 1940-től Sikorszky cukrászdája és kávézója a neve.

197 Az államosítás után még egy ideig cukrászdaként üzemel, s 1954—56 között szűnt meg végleg; a házat lebontották, helyén ma üres telek áll. (A Széchenyi u. 43. szám alatti „automata büfé" — ahol jelenleg ^Napsugár cukrászda található — hasonlóan Sikorszkyéké volt Polgári Kávéház. A Széchenyi u. 24. sz. alatt működött, jelenleg a Bányász Klub üzemel az épületben. A 20. század első felében volt ismert Miskolcon, helyén ezzel egyidőben ismert volt a Polgári Kaszinónak nevezett söröző. (Ez nem azonos a Nemzeti Kaszinóval, — Deák Déryné u. 1—12. és a Miskolci Polgári Kaszinóval - Rákóczi u. 12. sz. [71. kép].) A kisebb kávézók számbavételében a két világháború közötti címtárak és lakójegyzékek segítenek. így ismert volt a Munkácsi u. 2. sz. alatt Grosszmann Hermann Sport kávézója, a Lichtenstein (mai Ady E. u.) 18. sz. alatt a Király kávézó, amelynek már egykori épülete sincs meg. A Tűzoltó kávézó a Kossuth L. u. 1. sz. alatt, az Erzsébet kávézó a Hunyadi u. 1. sz. alatt — szintén már nem létező épületben — működött. Rüchmann Izidor Ortodox Kóser Kávézója a Széchenyi u. 88. sz. alatt volt. A városban természetesen ezeken túl is voltak kávézók, amelyekről dokumentumok nem maradtak fenn, vagy csak véletlenszerűen kerülhetnek elő. 196 SzendreiJ., 1911.5. 189. 197 Földes L, 1940 k. 93-117. 103