Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
kereskedése, vagy a két fiókkal, lerakattál működő Kálmán- és Mann-féle, a pesti Dréh er Serfőzde főlerakata. 15 7 A Zsolcai kapuban 1880—1890 között pontosan 50 telek volt; s ezek számozása a déli oldalon, kelet-nyugati szögben történt folyamatosan. A Király utca sarkán (később Lichteinstein, majd ma Ady) visszakanyarodva az északi oldalon folytatódott a keleti irányban. Ebben a rendszerben a 10. számú telek története attól az időtől vált érdekessé, amikor 1898-ban a Kőbányai Királyi Sörfőző Részvénytársaság megbízottai: a Guttmann Testvérek vásárolták meg. Guttmann József és Emil 1899-ben beépítették különféle sörgyári építményekkel a telket; megteremtették a sör gyári jellegű előállításának épületfeltételeit. Az 1912-es évi névjegyzék megváltozott állapotokról tudósít. Egyrészt kialakult az utca páros-páratlan házszámozása, de 1880/90-hez képest telektulajdonos-változások is történtek. így az utca északi oldalának 1. száma alatt találjuk az Első Magyar Részvény Serfőzdék, 5. száma alatt pedig a Haggenmacher Sörgyár RT-t. ÍS * A Zsolcai kapu 1 sz. telken 1912-re állnak az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. (Budapest-Kőbánya) objektumai. Az épületek egyikében székel a Borsodvármegyei Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok Beszerzési Vállalata: s ez az állapot változatlan a felszabadulásig. A Zsolcai kapu 5. sz. telket 1907-ben a Haggenmacher Kőbányai Sörgyár Rt. vásárolta meg. Ballai K, korábban említett összefoglaló munkája a 389. lapján erről a következőket írja: „A Haggenmacher-család Svájcból vándorolt be, s miután akkoriban világhírű malomiparunk tényezőjévé vált, 1873-ban Budafokon serfőzdét létesített. Sörei olyan kedveltek voltak, hogy a nagyarányú kereslet kielégítésére 1912-ben Kőbányán új gyárat létesített." A trianoni országhatárok megvonása a sörfogyasztás nagymérvű csökkenését eredményezte, ami a Dreher A. vezette, majd az 1867-ben alapított Első Magyar Részvény-Serfőzde fúzióját kívánta meg. így jött létre & Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde RT. Budapest-Kőbányán, s ennek vidéki lerakatai, így többek között a miskolci is. 157 Halmay R-Leszih A, 1929. 538.; Itt kell megegyeznünk azt, hogy Dreher Antal 1862-ben vásárolta meg a. Kőbányai Serház Társaság 1855-ben alapított serfőzdéjét A kezdeti serház az 1890-es években egyszerre már 4400 hl. árpát csíráztatott a földszint alatt fekvő, s még IV. Béla király idejéből való, a világon egyedülálló? sziklapincékben. Ezeknek télen-nyáron egyforma hőmérséklete és a Dreher-féle törzsház megalapítása, 1632 óta évszázadokon át szerzett tapasztalatok tették a Dreher-malátát világhírűvé és kivitelünk jelentős tényezőjévé. A serfőzéshez szükséges vizet a 200 m mélységben fakadó sziklaforrások szolgáltatták. Vizüknek sajátos összetétele, és az elsőrendű uradalmi árpából készült maláta adta meg. A Dreher-sör jellegét, s tették azokat annyira közkedveltté, hogy a 90-es években már jelentős mennyiségeket exportáltak a Balkánra, Kis-Ázsiába és Egyiptomba. Vö. Ballai K., 1943.389. 158 GombárL-Peiker J., 1912. 50. 6 A miskolci vendégfogadók 81
