Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

A másik rész is jó anyagból szilárdan épült zsindelytetős épület, mégis falai hibásak, állandó javítást igényelnek, tetője is meghibásodott, meg is hajlott, tagadhatatlanul romlásnak indult. Tartalmaz pedig az utcai ajtón át két szobácskát külön-külön, vendégek számára. Azután vele egy tető alatt van az istálló 16 ló számára, meg tűzifakamra, de ez árnyékszéknek van átalakítva. Az istálló szomszédságában áll a nyílt kocsiszín zsindelytető alatt, padlózat nélkül, 6 kocsi számára. A konyha mellett fakávás kőkút, zsindelytető alatt kerekes felhúzószerkezettel. Az egész telek 435 négyszögölnyi. (1817-hez viszonyítva 40 négyszögöllel nagyobb lett a telek!) Az összeírást külön jegyzet egészíti ki, s egyben zárja; amelyben az 1783-as összeírás során említett problémák sokkal erőteljesebben fogalmazódnak meg. így: a vendégfogadó egy telken van négy magánházzal, közös az udvar, s az utcai ajtó, kapu. Ez kellemetlen körülmény a vendégek számára, s gyakran okozott kárt is. Az uradalmi törvényszék előtt többször volt tárgyalva a négy magánház ügye — a békés biztonság céljából — kevés eredménnyel.

91 23. kép. Miskolci képeslap a Grand Hotel századforduló körüli állapotáról 91 Dobrossy I.-Iglói Gy., 1982. 143-144. 47 -